Meglepte a piaci szereplőket, hogy szeptemberben a KSH első gyorsbecslés szerint alig nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Többségük ugyanis 1 -1,5 százalékos növekedéssel számolt az előző év azonos időszakához képest.
Ezzel szemben szeptemberben a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt. A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedés az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedésének köszönhető, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek.
Augusztusban még 1,4 százalékkal nőtt a forgalom, vagyis a szeptemberi adat érzékelhető lassulást jelent. A kiugró áprilisi és májusi (3,2 és 2,2 százalékos) növekedés pedig inkább a gyenge bázisoknak köszönhető.
Azt az elemzők, kereskedelmi szakemberek sem tagadják, hogy valóban emelkedtek a reálbérek, a kormányzat rezsicsökkentési intézkedései, a devizahitelesek adósságterheinek könnyítése is javított valamennyit a lakosság vásárlóerején.
Csakhogy ezeket a kedvező hatásokat gyakorlatilag ellensúlyozta az egyéb költségek növekedése, mint a banki és más szolgáltatások díjemelése, vagy az élelmiszerek drágulása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint azonban: "kiskereskedelmi forgalom több hónapja tartó bővüléséhez hozzájárultak a kormány lakossági terhek mérséklését szolgáló intézkedései, a reáljövedelmek bővülése, a több mint 20 éves rekordot jelentő foglalkoztatottság, illetve a növekvő fogyasztói bizalom".
Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője ehhez hozzáfűzte, a fogyasztói bizalom minden országgyűlési választást megelőzően növekedett, majd azt követően ismét csökkkenésnek indult.
Az emberek még mindig elhiszik a politikusok ígéretit, bármelyik oldalról érkezzenek, majd szembesülve a valósággal fokozatosan veszítik el fogyasztói bizalmukat - is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a népszavának kifejtette, a reálbér, reálkereset növekedés a korábbi években együtt járt a kiskereskedelmi forgalom növekedésével is, ám 2013-ban nem ez történt.
A szakember szerint az üzemanyag fogyasztás nélkül az első háromnegyedévben az élelmiszer és az iparcikk forgalom is csökkent.
Vámos elmondta, a kiskereskedelmi forgalom alakulása nagyban függ, dúrva megközelítéssel együtt mozog a GDP változásával. Jövőre pedig az idei, a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsonyan tartott infláció is magasabb lesz, ami önmagában is elviheti a reáljövedelmek, bérek emelésének hatását.
Egyelőre még Brüsszel is bizakodik, mert 2014-re 1,5 százalékos GDP növekedést vár és ebben a fogyasztásbővülés is szerepet játszhat.
Az elemzők, kereskedelmi szaskemberek szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulása 2013-ban meglehetősen hullámzó volt és idén legföljebb 0,5 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom.Jövőre egy nagyon alacsony bázishoz képest 1-1,5 százalékkal növekedhet a kiskereskedelem.
Udvardi Attila hozzátette, az első félévben a kiskereskedelmi forgalom csökkenő tendenciát mutatott. Az NGM állításával ellentétben az idei forgalom hullámzott, míg az első negyedévben 2,5 százalékkal vissza esett, a másodikban 1,7 százalékkal nőtt és a harmadik negyedévben 1,0 százalékkal bővülhet a kiskereskedelem - jegyezte meg a gazdaságkutató.
Udvardi megemlítette, a lakossági kereslet egyre inkább az olcsóbb termékek irányába fordult és ez a diszkont áruházaknak kedvez.
Mind az élelmiszer és nem-élelmiszeri termékek fogyasztása esésnek indult, bár az autóiparral kapcsolatos értékek nem csökkentek.
Nem nevezhető meglepőnek, hogy az eurózóna történetének legnagyobb recesszióját a kereslet visszaesése is követi, sőt, erősen korrelál azzal. Különösen jól látszik ez a legerősebben sújtott déli országok esetében, mint például Portugália vagy Spanyolország, ahol rendre 6,2 és 2,5 százalékos visszaesést láthattunk a kiskereskedelemben. A spanyolok esetében 2012 áprilisa óta nem láttunk ilyen mértékű visszaesést.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója megerősítette a kutató állítását. Az üzletlánc diszkont egységeiben, illetve a nagyobb alapterületű, széles árukínálatú üzleteiben némi fogalombővülést lehetett tapasztalni, miközben a kevésbé frekventált és nehezebben megközelíthető helyen lévő, kisebb, 100-150 négyezetméter alapterületű, főleg vidéki és szűkösebb kínálattal rendelkező boltok számára a talponmaradás nagy kihívást jelent.
Számukra lehetséges kitörési pont ha szakosodnak bizonyos termékkörre, vagy különösen az online pénztrágépek cseréjét követően csatlakoznak valamelyik nagyobb üzletlánchoz, ahol a nagytételű árubeszerzés kedvezőbb átvételi-, illetve fogyasztói árakat eredményezhet. Fodor szerint azonban mindenképpen nagy lemorzsolódás várható elsősorban a kisboltok esetében.
A kereskedelmi szakemberek hangsúlyozták, különösen az élelmiszerek drágultak, így péládul a tejtermékek. Ebben a szegmensben növekedett az olcsóbb termékek aránya és csökkent a vásárolt mennyiség. Általában is egyre többen élnek a kedvezőbb árakat kínáló akciók lehetőségével.