Ivica Dacic szerb szerb és Hasim Thaci koszovói miniszterelnök áprilisban állapodott meg arról, hogy a köztársaság északi részén élő szerbek intézményrendszerét beolvasztják a koszovóiba.
Ez hatalmas áttörés volt a két ország viszonyában még akkor is, ha Belgrád nem győzte hangsúlyozni, mindez még nem jelenti Koszovó 2008-ban egyoldalúan kihirdetett függetlenségének elismerését.
A megállapodás lénygében azt jelentette, hogy Belgrád is javasolja a koszovói szerbek számára a helyi választásokon való részvételt.
Dacic, illetve a szerb kormány valójában legerősebb embere, Aleksandar Vucic kormányfőhelyettes, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke azóta többször is felhívták a koszovói szerb vezetők figyelmét arra, mindenkinek az az érdeke, hogy minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz.
Az EU úgy véli, a választás azért vízválasztó, mert megmutathatja, hogy az áprilisi megállapodást átültették-e a gyakorlatba, s valóban megvalósult-e a szerb intézmények leépítésének folyamata.
Ezzel csak egy a gond. Nehéz lenne megmagyarázni, ha a alacsony lenne a szerbek részvétele, azzal az EU miért Belgrádot büntetné.
A szerbiai vezetők ugyanis valóban minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy rávegyék a koszovói honfitársakat a választáson való részvételre.
Még Tomislav Nikolic is erre próbálta rávenni őket, pedig a szerb köztársasági elnök egykor az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke volt.
A szerbek részvételi arányával kapcsolatos jóslatok elég aggasztóak lehetnek Belgrád számára. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által október 23-án nyilvánosságra hozott felmérés szerint a koszovói szerbek mindössze 16 százaléka kíván élni szavazati jogával, 44 százalék viszont távol maradna.
A szerbek és a koszovói albánok között mit sem javult a viszony azóta, hogy Koszovó 2008 februárjában kihirdette önállóságát.
A voksolás előkészítése nem haladt gördülékenyen. Pristina ugyanis kitiltotta a szerb politikai vezetőket a köztársaság területéről arra hivatkozván, megengedhetetlennek tartja, hogy a belgrádi politikusok itt kampányoljanak.
A lépés miatt komoly veszélybe került a koszovói békefolyamat. Ivica Dacic azt közölte, ha az Európai Unió számára elfogadható ez a döntés, akkor inkább felfüggesztik a tárgyalásokat Pristinával.
A vitát hamar sikerült lezárni Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közvetítésével.
Hashim Thaci felfüggesztette a döntést, s nem sokkal nappal később, október 19-én Dacic, aki mellesleg Koszovó területén született, el is látogatott a tartomány déli részén található Gracanicába.
Igaz, nem minden szerb miniszterre vonatkozik a Koszovóba való belépés tilalmának feloldása. Bajram Rexhepi belügyminiszter közölte, Aleksandar Vulinnak, Belgrád Koszovó-ügyi miniszterének pontosan tudnia kell, mi vár rá, ha a köztársaság területére lép.
A Kosovska Mitrovica-i körzeti bíróság ugyanis elfogatóparancsot adott ki a tárcavezetővel szemben tiltott határátlépés vádjával.
A körözést azért adták ki október 17-én, mert Pristina szerint illegálisan lépte át a két ország határát, s látogatott el a nagyrészt szerbek által lakott Észak-Koszovóba.
Belgrád szerint Pristina provokációjáról van szó. Aleksandar Vucic miniszterelnökhelyettes épp a Vulinnal szembeni elfogatóparancs miatt mondta le Koszovóba tervezett látogatását.
A vasárnapi koszovói választás mindenesetre sok nyitott kérdésre adhat választ. Ugyanakkor bonyolíthatja is az amúgy is a viszonyokat, hiszen elmélyítheti a szerbek megosztottságát.
A voksoláson induló 33 szerb párt közül Belgrád csak egyet támogat, a Szerb Polgári Kezdeményezést, amelyet csak Srpskaként emlegetnek.
A párt ellenfelei úgy vélik, a szerb kormány meg akarja osztani a kisebbséget, s csak azokat akarja támogatni, akik úgy táncolnak, ahogy Belgrád fütyül.
