- Ön szerint meddig fog élni a 2014-es költségvetés?
- Ha szerencséje van a kormánynak, akkor 2013 végéig kihúzza. Az idei költségvetés az év elejét sem érte meg, mielőtt hatályba lépett, már tavaly év végén módosítani kellett. Most is lehetséges olyan helyzet, amikor szükséges a korrekció. Például ha az Európai Bizottság valamilyen komoly kifogást emel. El lehet képzelni akár, hogy az idén olyan mértékű lesz a hiány az adóbevételekben, ami befolyásolja a bázisszámokat és akkor nem kizárt a módosítás. A költségvetés egyes tételeit ugyanis általában az előző évi alapján kalkulálják, de ha már az sem stimmel, nyilván nem lehet jó a végeredmény sem.
- Gondolom, elsősorban az áfánál lehet probléma, hiszen erre a veszélyre három, a kormánnyal nem ellenséges intézmény, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetett.
- Igen, ha az áfabevételek teljesülésénél már idén gond lesz, akkor anakronisztikusak a 2014-es tervek. Ha az egész bevételi előirányzatot tekintjük, nagyjából kétszázmilliárdos a lyuk.
- Egyesek szerint az áfábevételek növekedését azért csak 1,6 százalékra lőtték be, hogy beleférjen még valamilyen népszerű intézkedés, például a húsáfa mérséklése.
- Válasszuk ketté! A tervezett áfabevétel, beszéltünk már erről, nem fog befolyni. A gazdasági növekedés kérdésén túl a növekedés szerkezete és az egész gazdaságszerkezet alakítása is érdekes. Ha mondjuk megugrik az ipari export, attól még nem nő a fogyasztás, vagyis az áfabevétel sem. Valamennyi reálkereset-növekedés például lesz idén, de ez nem kompenzáljal még a tavalyi csökkenést sem, a két év mérlege együtt tehát negatív. Ha persze nagyobb lenne a bizalom általában a kormányzati gazdaságpolitika iránt, az szintén növelhetné a fogyasztást, de ez nincs így, a családok nem mernek eladósodni. Ráadásul a kormány a bankok ellen vívott háborúval ellehetetlenítette a hitelpiacot. A húsáfacsökkentés közgazdaságilag nem fér bele a jövő évi büdzsébe, igaz, politikailag akár bele is férhet, mert láthatóan nem a racionalitás érvényesül, amikor ilyen kérdésekről döntenek. Egyébként egy szűk termékkör áfájának mondjuk 18 százalékra mérséklése még elviselhető is lenne az államháztartás szempontjából. Most úgy látszik, nem lesz ilyen változás.
- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután beterjesztette az ezt nem tartalmazó költségvetést, egy sajtótájékoztatón nem zárta ki.
- Azután a többiek már nem így beszéltek. Amúgy a valódi gazdaságpolitikai cselekvés és a kommunikáció a Fidesznél köszönő viszonyban sincs egymással. Például a bankok elleni tényleges rohamok sokkal szolidabbak, mint a háborús retorikában bevetett fegyverek.
- Mennyivel bővülhet jövőre a nemzetgazdaság? A hivatalos adat 2 százalék.
- A jelenlegi gazdaságpolitika mellett nem látok erre esélyt. A gazdasági növekedés a tavalyi 1,7 százalékos recesszió és az idei stagnálás (maximum 0,3 százalékos GDP-növekedés) után jövőre valahol az 1-1,5 százalékos sávban várható. Vagyis 2014-ben nem tudjuk a tavalyi kiinduló állapotot sem visszahozni. De gondok vannak a kiadási előirányzatokkal is: olyan módon becsülték alul az intézményfenntartási és intézményfinanszírozási előirányzatokat. Ezekkel a kiadási előirányzatokkal nem fogják kihúzni az intézmények az év végéig. Például az egészségügy finanszírozása már negyedik éve fog szűkülni. Ha kivonnak néhány tízmilliárdot, azt egy ekkora rendszer esetleg elviseli. (Az egészségügy kiadási előirányzata 1500 milliárd forint körül van.) Azután ha elvonnak több százmilliárdot, az már nagyobb zavarokat okoz, aztán amikor megismétlik ezt a következő évben, az még nagyobb zavarokhoz vezet, a harmadik évben pedig már kezd ellehetetlenülni a rendszer. Idén itt tartunk. Ehhez képest érdemben nem módosul a 2014-es tervek szerint az egészségügy finanszírozása. Magát az intézményt finanszírozni kell, ha egyetlen beteget sem gyógyítanak meg, akkor is ki kell fizetni az energiaszámlákat, állni kell a dolgozók bérét. Így aztán majd kénytelenek lesznek pótlólagos pénzeket adni, ahogy ez idén is megtörtént. De nemcsak az egészségügyre igaz ez, a költségvetési szervek tartozásállománya közelít a százmilliárdhoz. Így év közben nyilvánvalóan módosítani kell majd a költségvetést.
- Gondolom, a választásokig nem kell számítani erre.
- A kormányerők bizonyára mindent el fognak követni, hogy a választásokig ne kerüljön sor ilyesmire. De van ennek diszkrétebb módja is, ha még a parlamenti vita végén módosítanak.
- Csak nem fognak újabb megszorításokat bevezetni, vagy olyasmire kell gondolni, hogy zárolnak bizonyos előírásokat?
- Nem, a zárolásokhoz elég a kormány döntése. Módosítani akkor kell, ha az Európai Bizottsággal nem tudnak megegyezni valamiben. Márpedig két olyan tétel is van az államháztartási hiánnyal kapcsolatban, amelyről komoly vita van az Unióval. Az egyik a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítése. A másik az E.ON-cégek megvásárlása. Ha szigorúan vesszük az Eurostat szabályait, akkor ezek adósságnövelő tételek. Ha ezt a csatát elveszti a kormány, akkor módosítani kell a költségvetést is. Ma nem ítélhető meg, mekkora ennek a valószínűsége, de nem zárható ki. Visszatérve a megszorításokra, természetesen azt csak a választások utánra tervezik, amennyiben újra megszerzik a többséget.
- Újraindulhat-e Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás?
- Az Európai Bizottság két időpontban vizsgálja, hogy teljesíthetőnek látja-e a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt. Az egyik most lesz, két héten belül, amikor valamennyi ország költségvetését áttekintik. A másik tavasszal. Március 31-ig kell beadni az első notifikációs jelentést. Ez elvileg az euróhoz vezető útról szóló, az EU statisztikai követelményei alapján számolt dokumentum, mindenesetre évente kétszer kötelező elküldeni. És még a választás előtt közzé is kell majd tenni, de ha rosszak a számok, tavasszal már csak a választások után kezdődhetne el egy esetleges új túlzottdeficit-eljárás, amennyiben igazak a választás időpontjáról kiszivárgott kijelentések. Vagyis a második Orbán-kormányt csak novemberben fenyegeti az eljárás, de én erre kevés esélyt látok, ha a már említett két tétellel nem lesz különösebb probléma.
- Mennyire választási költségvetés a 2014-es tervezet?
- A választási költségvetés politikai kifejezés. A szakmai kérdés az, hogy vannak-e benne olyan előirányzatok, amelyek irreálisak, mert mondjuk túltervezték a bevételeket és alultervezték a kiadásokat. A KT azt mondta, hogy a bevételi előirányzatok több mint fele kockázatos. Azt is mondta egyrészt, hogy bizonyos fenntartásokkal, de elfogadható a költségvetés, majd az egész indoklás ezzel gyakorlatilag ellentétes. Arra gyanakszom, hogy a KT mögött álló szakemberek, esetleg a tagok, úgy gondolták, hogy beleteszik azokat a mondatokat az indoklásba, amelyeket majd fel tudnak mutatni, amikor az egész költségvetés összedől. Még egy dolgot nem szabad elfelejteni, egyébként ez is megjelent a KT kritikájában. A jövő évi büdzsében lényegesen kisebb tartalékok szerepelnek összességében, mint például az ideiben. Természetesen ez is növeli a kockázatokat. És akkor arról nem beszéltünk, hogy az egész törvényjavaslat téves hipotézisből, a 2 százalékos növekedésből indul ki. Kétségtelenül sokat változott a helyzet, Matolcsy György minisztersége alatt még 6 százalékos növekedési terv is megjelent. Az igazán nagy baj az, hogy olyan helyzetbe került a magyar gazdaság, hogy már a potenciális növekedés is minimális. Ennek a fő oka a kiszámíthatatlan és konfrontatív gazdaságpolitika. Ha úgy megy be egy vállalkozó kedden a cégéhez, hogy nemcsak azt nem tudja, hogy mi lesz szerdán, hanem azt se, hogy mi volt hétfőn, egyetlen fillért nem fog befektetni. Már harmadik éve menekül tőlünk a működőtőke, második éve gyorsuló ütemben menekül a szellemi tőke. Minden olyan ágazatból, ahol erre lehetőség van, kivonják a tőkét. A híradástechnikai, elektronikai ipar termelése már harmadik éve zuhan, kétszámjegyű a zsugorodás. Ezek a cégek ugyanis kis túlzással néhány kamionra fel tudják rakni, és el tudják vinni az egész gyárat. A kormány abszurd társadalmi felfogását tükrözi, hogy stadionépítésre hazai forrásból többet fordít a jövő évi költségvetés, mint egészségügyi és oktatási fejlesztésekre együttvéve. A Fidesz 2010-ben elindult egy úton, most már látszik, ez hová vezet. Drasztikusan átalakították az egész gazdaságot, kezdve a tulajdonviszonyok erőszakos megváltoztatásával. A piacgazdaság normáit látványosan felrúgták, az államnak illetve az általuk kijelölt szereplőknek juttatva az erőforrások nagy részét. Ugyanaz a cégcsoport nyeri a közbeszerzések ötödét. Olyan mértékben szorították háttérbe a piacgazdaság normáit, hogy ezzel teljesen ellehetetlenítették az egész gazdaságot. Senki nem ruház be, e tekintetben a tíz évvel ezelőtti szintre zuhantunk vissza. A beruházási ráta 16 százalék körül van, a szinten tartáshoz is 20 százalék kellene. Egyre süllyedünk és nem igaz, hogy ez a világ vagy Európa válságának következménye. Az eurózóna krízise egy más természetű válság, mint amilyen a 2008-09-es volt. Az elmúlt három évben az egy főre jutó GDP-ben vásárlóerő-paritáson mérve utolért bennünket Észtország, Litvánia és Lengyelország, a jövő év végéig minden bizonnyal Lettország is. A gazdaság szerkezete is kedvezőtlenebb lett. Idén a GDP 27 százalékát az ipar állítja elő. Orbán Viktor azt mondja, hogy munkaalapú társadalmat hoz létre, ami nála a kétkezi munkát jelenti. Valójában persze a foglalkoztatási adatok azt igazolják, hogy legfeljebb közmunkaalapú társadalom lettünk. De az igazán nagy hozzáadott érték a szolgáltatásban, nem az iparban keletkezik.
- És ha nem a Fidesz győz a 2014-es választásokon, egy MSZP-vezette kormány is megszorításokkal fog kezdeni?
- Azt gondolom, hogy megszorítást nem kell alkalmazni, mert vannak olyan tételek a költségvetésben, amelyeket újra lehet gondolni. Szükség lesz a büdzsé átfogó módosítására. Át lehet gondolni a presztízsberuházásokat, a stadionépítéseket, a kommunikációs kiadásokat.
- Le lehet állítani a már folyó beruházásokat? Ha teli lesz az ország félig kész stadionokkal, az nem válik senki dicsőségére.
- Mint ahogy az se, ha teli lesz az ország túlméretezett, befejezett stadionokkal. 8:1-re ki lehet kapni egy kisebb stadionban is. Nem biztos, hogy erre ennyit kell költeni. Át kell tekinteni az adórendszert és a szabályozórendszer sok ma erősen eltorzított elemét. Mérlegelni kell, hogy helyes-e az egykulcsos adónak az a formája, ahol a bankigazgató és a hegesztő ugyanannyit fizet. Miként kell a minimálbér és az átlagot el nem érő keresetek adóját csökkenteni? Máshová kell helyezni a prioritásokat. A foglalkoztatásban nem a közmunkára kell a legtöbb kiadást fordítani, hanem az értelmes foglalkoztatásbővítésre.
- Az adótörvényeken lehet év közben változtatni?
- Szerencsésebb, ha adórendszeren a naptári év elején változtatunk, de bizonyos korrekciókra még 2014-ben szükség lehet. Mérlegelni érdemes például, hogy a tranzakciós illetékkel, a bagatelladókkal, például a csipszadóval mi legyen. Ezek egy része ugyanis diszfunkcionális.
- Más, a demokratikus ellenzékhez tartozó pártokkal van egyeztetés ezekben a kérdésekben?
- Természetesen, szakértői szinten nagyon komoly munka folyt már eddig is. Például a Hetényi Körben. Ezek eredményei nyilvánosak.
- Ha tényleg a mai ellenzék alakíthat kormányt, milyen gyorsan lehet eredményeket felmutatni a gazdaságban? A bizalmat könnyű elveszíteni, de visszaszerezni sokkal lassabban lehet.
- Ez valóban az egyik legkritikusabb probléma. De ha egy kormánynak a kommunikációja és a cselekedetei szinkronban vannak, az hamar kiderül. Láttunk már ilyesmire példát: a Vladimír Mečiartól megszabadult Szlovákia iránt fél vagy egy éven belül helyreállt Európa bizalma. Ha sikerül kiszámítható gazdaságpolitikát folytatni, ha a kormány nemcsak a saját és a klientúra érdekeit, hanem a társadalom, a gazdasági szereplők reális igényeit és törekvéseit veszi figyelembe, az akár látványos eredményeket is hozhat. Szakszerű tervezésre, hosszú távon is helytálló stratégiára van szükség, amely nem hagymázas álmokból indul ki, mint a keleti szél, hanem illeszkedik a nemzetközi környezetünkhöz. Ismét meg kell nyerni a működőtőke bizalmát is.