Mit tehet egy kormány az adókkal egy választási évben, ha hibás politikája miatt a gazdaság nem bővül, így nem termelte meg a szétosztható többletet, és ha az EU-szigor miatt nem növelheti jelentősen a hiányt? Legalább nem szigorít a közterheken, és megpróbál néhány olyan változtatást meglépni, amely pozitív színben tűnhet föl, de igazán nagy érvágást nem jelent a kifeszített költségvetésen.
Az Orbán-kormány éppen ezt teszi a jövő évi adótörvények kedden tárgyalni kezdett javaslatában. "Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények" - monda Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában. Ha szőrszálat akarunk hasogatni, nem igaz, amit a tárcavezető mond, vannak kedvezőtlen változások. Kivetik például a csipszadót a sok cukrot és kevés gyümölcsöt tartalmazó szörpökre, az energiaellátó cégeknek pedig adóelőleget kell majd fizetniük. Ennél fontosabb, hogy Varga ezek szerint elismerte, a korábbi években volt adóemelés, márpedig a megelőző három esztendő költségvetése már a Fidesz műve.
A tényleg aránylag kevés és többnyire pozitív változtatást tartalmazó adócsomag következménye, hogy az ellenzék sem azt támadja elsősorban, ami benne van a javaslatcsomagban, hanem azt, amit hiányol belőle. Illetve olyat, ami nem is újdonság. Az igazi össztűz a második Orbán-kormány talán legstabilabb és legfontosabb adóügyi alapvetésére, az egykulcsos adóra zúdul. A jobbiktól az MSZP-n keresztül az Együtt-PM-ig mindenki támadja. Az utóbbi formáció aláírásgyűjtésbe is kezdett a témában, ami különösen azért érdekes, mert Bajnaiéknál illetve a környékükön találhatók leginkább azok a liberális közgazdászok, akik korábban még nem tartották az ördögtől valónak az egykulcsos személyi adóztatást.
Csakhogy Orbánék a lehető legrosszabbkor, válságban vezették be az egykulcsost, így nem a jövedelemtöbbletet osztották el úgy, hogy abból a szegények kevesebbet, a gazdagabbak többet kaptak. Hanem a szegények konkrétan rosszabbul jártak (az adójóváírás megszüntetésével), mint korábban, a gazdagok meg jobban. Másrészt minden puding próbája az evés, ma már tisztán látszik, hogy a módosabb rétegeknél otthagyott jövedelmek zöme nem növelte - legalábbis belföldön - a fogyasztást. A Jobbik szerint 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Volner János vezérszónok kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az EU húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta.
Scheiring Gábor (Együtt-PM) sajtótájékoztatóján azt mondta, módosító indítványaik mellett néhány napon belül egy határozati javaslatot is beterjesztenek a parlament elé, amelyik az egykulcsos adó eltörlését célozza. Emellett még a héten módosító javaslatokat is benyújtanak, amelyekkel többek között visszaállítanák az adójóváírás rendszerét. Hozzátette: visszahoznák a Bajnai-kormány offshore cégekre bevezetett szabályozását is. Eszerint az offshore cégeknek átutalt szolgáltatási díjakra, jogdíjakra és kamatokra 30 százalékos forrásadót vetnének ki. Emellett a magánszemélyek offshore cégekből származó, de fel nem vett jövedelmei után is meg kellene fizetni a személyi jövedelemadót.
Az MSZP vezérszónoka, Tukacs István kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját. Mint emlékezetes, a kormányerők is "hangosan gondolkodtak" legalább a hús általános forgalmi adójának mérséklésén, ám végül ilyesmi nem került a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatába. Az azonban nincs kizárva, hogy egyéni módosítóindítvány születik még a kormányoldalon a témában. Tukacs bírálta, hogy a kabinet nem hajtja végre mindazt, amit korábban, ellenzékben szorgalmazott, például nem segíti elő a jövedéki adón keresztül az üzemanyagok árcsökkenését.
Az ellenzék szerint a cégek adóztatása nem segíti elő a gazdaság növekedését. Nem sikerült versenyképességet növelő, vállalkozásra ösztönző adórendszert kialakítani, mondta a szocialista Tukacs István. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy tavaly zsugorodott a magyar gazdaság. Sem a fogyasztás, sem a beruházások nem emelkedtek. Az LMP-s Vágó Gábor szorgalmazta az úgynevezett zöldadó bevezetését a környezetszennyező és -romboló tevékenységek esetében.
