Tavaly augusztus óta, amikor a forint alapkamata 7,00 százalékos volt, minden hónapban lecsípett egy kicsit a Monetáris Tanács, és így jutottak el a mostani 3,40 százalékos szintig. Az alapkamat - amely még soha nem volt ennyire alacsony - már nem süllyedhet sokáig tovább, a gazdasági realitások hamarosan gátat szabhatnak a kamatvágási sorozatnak. A szakemberek szerint idén még két 0,2-0,2 százalékos csökkentés várható, azután 3 százaléknál az új esztendő elején bekövetkezhet a megállás, hogy azután egy esztendő múlva ismét a kamatemeléseké legyen a terep.
A kamatdöntés mostani indoklása több realitást tartalmaz, mint ahogy ezt Matolcsy György MNB-elnöksége óta megszoktuk. Az kétségtelen tény, hogy a magyar gazdaság számára napjainkban kedvezően alakul a nemzetközi gazdasági környezet. Az amerikai likviditásbővítő program leállításának elmaradása a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is, jól jött, a hosszú futamidejű kötvényhozamok korábban növekedésnek indult emelkedése visszafordult. Az alapkamat újabb mérséklése azt is tükrözi, hogy javult Magyarország megítélése, ám Horváth Ákos az Equilor elemzője nem feledkezett el megjegyezni, hogy továbbra is sok a kérdőjel (devizahitelesek mentőcsomagja, szektoradók, 2014-es költségvetési hiány), de a brókercég nem változtat az év végére prognosztizált 3 százalékos kamatcélján.
A szeptemberi 1,4 százalékon állomásozó inflációs mutatóban megjelenő energiaár-csökkentések hatása lassan kiárazódik, és az exportpiacok felől érkező konjunkturális javulás jeleivel párhuzamosan a következő hónapokban emelkedésnek indulhat a pénzromlás üteme. Ugyanakkor a novemberi rezsicsökkentés lefelé szorítja az inflációs mutatót, ezért az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat a következő fél évben - mondta Horváth Ákos. Más megközelítésben a Monetáris Tanács is hasonlóképpen gondolkodik, az élénkülő külső konjunktúra mellett a gyenge belső keresleti környezet fennmaradására számít, ezért az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat. A jegybankárok nem észleltek inflációs nyomást, a bérkiáramlást visszafogottnak ítélik meg, úgy fogalmaznak: "a vállalatok a munkapiacon keresztül alkalmazkodnak erőteljesebben termelési költségeik emelkedéséhez, a fogyasztói árakon keresztüli áthárítás korlátozott és fokozatos lehet."
Vagyis inkább a munkavállalók jövedelmén spórolnak, és nem emelnek fogyasztói áraikon. A Monetáris Tanács óvatos kamatcsökkentést prognosztizál. Horváth Ákos szerint a forint átmeneti erősödésre lehet számít, véleménye szerint a piac teszteli a 210-es és a 290-es szinteket a dollár/forint, illetve euró/forint árfolyamokban. A tegnapi kamatvágást követően azonban az elmúlt napokban megszokott 292 forint körüli forintárfolyam letört, és délután fél hatra már 294 forint fölé kúszott fel a kurzus. A 15. egymás utáni kamatvágás után lefeleződött a kamat, úgy látszik ez már a devizakereskedőket is érzékenyen érintette.
A hazai gazdasági folyamatokban inkább romlásra számít Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsre úgy véli: várható, hogy jövőre emelkedik majd az infláció, és a Növekedési Hitelprogram miatt biztosan romlik a külső egyensúly is.