Bank;devizahitel;

Varga Mihály miniszter elutasította a bankszövetség javaslatát, de még nem mondta meg, mit javasol helyette FOTÓ: K 2 PRESS

- Nem jó a banki csomag

Nem elég jó a bankok javaslata, a kormány a saját devizahiteles mentőcsomagját nyújtja be a parlamenthez - jelentette ki tegnap Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a kabinet is valamilyen típusú gyorsított árfolyamgátban gondolkodik. Részleteket azonban ezúttal sem árult el a tárcavezető.

Nem orvosolják a kormány által a devizahitelesek megsegítésében legfontosabbnak ítélt két problémát, ezért a kabinet november elején a parlament elé terjeszti saját javaslatát - közölte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap az MTI-vel. A Magyar Bankszövetség pénteken juttatta el megoldási javaslatát a kormánynak, ugyanis előzőleg november elsejéig kaptak időt a pénzintézetek, hogy megoldják a devizaadósok problémáját.

A bankok feladata az volt, hogy a november elsejei határidőig módosítsák a devizahitel-szerződéseket, erről azonban semmi hír - emelte ki a gazdasági tárca vezetője. Varga szerint azzal kellett volna kezdeniük, hogy az adósokkal egyeztetnek. Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt, a Bankszövetség hét civil szervezettel tárgyalt a devizahitelekről. "Szerződésmódosításokról nem lehet hallani, a bankok még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerződéseken, pedig ennek semmiféle jogszabályi akadálya nem volt" - tette hozzá Varga Mihály.

A Kúria július 4-én hozott ítéletet egy adós OTP ellen indított perében, ahol azt állapította meg a bíróság, hogy a bank jogosulatlanul módosította az árfolyamrést, vagyis a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbséget. A Kúria újra érvényessé tette a szerződést azzal, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben rögzítette. A per visszakerült az elsőfokú bírósághoz, hogy az megállapítsa, mennyivel tartozik a bank az árfolyamrés megváltoztatása miatt.

Az elsőfokú bíróság azonban ismét érvénytelenné nyilvánította szerződést, mert szerinte nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere. Az adóst képviselő ügyvéd, Lázár Dénes lapunknak elmondta: ezeket a szerződéseket szerinte nem lehet kijavítani, hanem teljesen új szerződésekre van szükség. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület vezetője szerint a devizahitelek problémája sokkal komplexebb annál, hogy egy-egy tárgyalással, és néhány oldalas levelekkel meg lehessen oldani.

A Bankszövetség vezetői korábban többször jelezték: önállóan és egységesen, szerződések módosításával nem tudják megoldani a problémát, ez ugyanis kartellezésnek minősülne. Így a bankok a kormánnyal próbáltak meg egyeztetni, de úgy látszik, ismét nem jutottak eredményre. Úgy tűnik, a bankoknak adott ultimátum valóban csak időhúzás volt: szakértők szerint bármit javasolhattak volna a bankok, a kabinet akkor is elvetette volna.

Bár sem a bankok, sem a kormány javaslatának részletei nem ismertek, a nyilatkozatokból úgy tűnik, mindkét fél egyfajta gyorsított árfolyamgátban gondolkodik. Miután Varga Mihály bejelentette, hogy a bankok javaslatát lesöpri a kormány az asztalról, az OTP árfolyama csaknem 3 százalékos mínuszba esett. A piacok jól láthatóan feszülten várják, hogy a kormány legújabb devizahiteles mentőcsomagja milyen hatással lesz a bankokra. Ez azonban sok tényezőtől függ: nyitott kérdés például, hogy milyen arányban osztoznak a mentőcsomag terhein a kormány, az adósok és a pénzintézetek. Emellett az is, hogy - ha valóban egyfajta árfolyamgát bevezetésére készül a kabinet - milyen árfolyamot fognak alkalmazni.

Semmit nem javult az elmúlt egy év során a magyarok vásárlóereje. A 42 országból álló európai ranglistán Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is a cseppet sem előkelő 31. helyen tarja magát. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 5009 euró, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve mintegy 50 milliárd eurónyi pénzösszeget jelent – derül ki a GfK Hungária legfrissebb kutatásából.