A hírek szerint az Orbán-kormány végleg lemondott az alapvető élelmiszerek árának radikális csökkentéséről. Ezzel a szomorú döntéssel az európai rekordáfát bevezető Fidesz végleg letett arról, hogy azonnali segítséget nyújtson az egyre szegényedő magyar családok százezreinek, egyúttal mentőövet dobjon a 2011 óta kicsontozott hazai húsiparnak-áll az MSZP közleményében.
Ez a döntés azt is világossá tette, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter alkalmatlan a feladatára. Most már nemcsak azért, mert az általa kinevezett állami vezető bűnszervezetet hozott létre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH), vagy mert szándékosan tönkretesznek egy Európában mintának tekintett biogazdaságot, hanem azért is, mert most végleg kiderült: a miniszter nem segíti a magyar családok megélhetését, nem védi meg az élelmiszeripart - írják a szocialisták.
Mi azonban tovább küzdünk az alapvető élelmiszerek áfájának azonnali, 22 százalékos csökkentésért. Az adótörvények tárgyalásánál újra beadjuk az áfacsökkentésről szóló törvényjavaslatunkat, mert mi nem nézzük tétlenül azt az igazságtalanságot, hogy az Orbán-kormány Európa legmagasabb áfájával terheli a folyamatosan szegényedő magyar családokat - ígéri a legnagyobb ellenzéki párt.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnökségi tagja cáfolta azokat a riogatásokat, hogy a 27-ről 5 százalékra csökkentett áfa 22 százalékpontos különbségét a termelők, vagy a termékpálya más szereplői "lenyelnék". Ezt az éles árverseny sem tenné lehetővé.
"Az egyik legkeresettebb termék a csirkecomb, aminek most 460 forint körül van kilónként az átadási nettó ára. (Ennyit kap a termelő a felvásárlótól.) Erre jön az áfa 124 forintja, és még nincs rajta a kereskedő 25-30 százalékos haszna, amivel végül 780-800 forintra kúszik föl az ára. Az 5 százalékos áfa esetén ez a 124 forint 23 forintra zsugorodna például a combnál. A belföldi fogyasztás személyenként évi 31-32 kiló baromfiből. Így számításaink szerint egy négytagú család évente mintegy 45-50 ezer forintot takaríthatna meg" - érvelt Bárány László.
Azt az érintett ágazatok szakemberei egyöntetűen állítják, egy 5 százalékos áfa mellett már nem érné meg az illegális vágóhidak és kereskedelmi hálózatok fenntartása és a kockázat is túl nagy lenne a nyereséghez képest. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke a sajtóban több helyen is azt nyilatkozta, 27 százalékos áfát a legális húsüzemek képtelenek hatékonysággal ellensúlyozni, míg 5 százalékot még igen. Abban is egyezett a szakemberek véleménye, hogy ha Európa legmagasabb áfája helyett az átlagra zuhanna ez a fajta közteher, az visszaszoríthatná az importot is, és lendületet adhatna a hazai termelésnek, feldolgozásnak, munkahelyeket őrizhetne meg, esetleg még újakat is teremthetne, növelné a költségvetés bevételeit is. A feketegazdaság arányát pedig a jelenlegi 30-40 százalékról a töredékére szorítaná le. Az áfacsökkentésnek természetesen csak úgy van értelme, ha a teljes termékpályára kiterjedne. Ha a lánc bárhol megszakadna, az egész intézkedés nem érne fabatkát sem - vélik a szakemberek.
Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke még bizakodó, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) folynak az egyeztetések a szakmai szervezetek és a tárca között az áfacsökkentésről.
"Aki azzal érvel, hogy Dániában is 25 százalékos áfa mellett gördülékeny az ágazatok működőképes, az nincs tisztában azzal, hogy ott a teljes vertikum, a termeléstől az értékesítésig a farmerek kezében van. Magyarországon a lánckereskedelemben 3-4 kézen is átmegy az áru, míg a feldolgozóhoz jut, és aki a húsüzemnek eladja a terméket, köddé válik, az áfa pedig felszívódik" - mondta Németh Antal. A világszinten is rendkívül magas áfa miatt ma Magyarországon a feldolgozókban felvásárolt hús legalább egyharmada importból származik. A külföldről behozott félsertés vagy más húsféleség után ugyanis addig nem kell áfát fizetni, amíg nem kerül kiskereskedelmi forgalomba.
A belföldi jószágért viszont azonnal ki kell fizetnie a húsüzemnek a 27 százalékos áfát. Az áfát ugyan visszaigényelheti a vállalkozás, de csak reménykedhet abban, hogy nem 60 nap múlva kapja vissza. Ehhez megfelelő forgóeszközre lenne szükség, ami egyre több hazai vállalkozásnak nincs. Ráadásul a nagy láncok gyakran 50-60 napos határidővel fizetik ki a termék árát. Ezek összeadódnak, és akkor már nincs abban semmi különös, ha akár nagy múltú húsüzemek is csődbe mennek, hála egyebek mellett a 27 százalékos áfának, a feketegazdaság magas arányának.
"A VM-ben folyó tárgyalásokon végre megétették a kormányzati oldalon azt is, hogy csak a teljes termékpályára érdemes bevezetni a csökkentett áfát, illetve ismét tárgyalási alap lett a fordított áfa, ami esetleg helyettesíthetné az 5 százalékos kulcsot, ami szintén hatékony fegyver lehet a feketegazdaság ellen" - közölte a szakember.
A kereskedők szintén visszautasították azokat a vádakat, amelyek kormányzati körökből is érték az ágazatot, vagyis, hogy eddig is lenyelték az áfacsökkentés hasznát, és ezután is ezt tennék.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kijelentette a Népszavának, hogy a korábbi áfacsökkentéseket is tovább adták a kereskedők, a 22 százalékpontos áfacsökkentést mindenképpen megkapnák a fogyasztók. A kereskedők ilyen éles árversenyben nem is tehetnének mást.
"Ha a 30 százalékos fekete forgalom megjelenne a legális kereskedelemben, akkor nemcsak az 5 százalékos áfa folyna be a költségvetésbe, hanem a különböző járulékok is, és a forgalom is emelkedne" - tette hozzá a főtitkár.
Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója emlékeztetett arra, hogy az előző kormány alatti áfacsökkentéskor hetekig két ártábla volt a termékek előtt, a korábbi, akkor 25 és a csökkentett 20 százalékos áfával számolva. Szó sem volt arról, hogy a kereskedelmi lánc úgymond lenyelje az áfacsökkentést. A kommunikációs igazgató is megerősítette, a jelenlegi árversenyben egyetlen kereskedő sem engedhetné meg magának, hogy a többiektől jelentősen - fölfelé - eltérő árral próbáljon meg piacon maradni.
