Nem járnánk jobban anyagilag, ha egyszerre tartanák jövőre az országgyűlési és az európai parlamenti választásokat - állította a napokban Magyar Hírlapnak Pálffy Ilona. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a szavazatszámláló bizottságok munkaterhe miatt szerencsésebbnek tartaná, ha nem ugyanakkor lenne a két voksolás. "Ha május 25-én együtt tartanák a voksolást, akkor sem lehet egy névjegyzékkel dolgozni. Az átjelentkezés esetében pedig, mivel egyéni képviselőre is lehet voksolni majd ilyen módon, akár 106-féle választókerületi szavazólapra is szükség lehet az adott szavazókörben " - mondta a miniszterelnök egykori főtanácsadója.
Amit azonban Pálffy mondott, nemcsak nehezen értelmezhető, hanem forrásaink szerint szakmailag dilettáns is. Az EP- és a parlamenti választások időpontjainak ugyanis nincs köze ahhoz, hogy hány névjegyzékre van szükség a voksoláshoz. Pláne nem lehet szempont a két nagy választás együttes lebonyolításában az, hogy az új választójogi és választási eljárási törvények nyomán hány névjegyzékkel kell dolgoznia a szavazóköröknek, hiszen épp a Fidesz hozott létre olyan rendszert, ahol külön névjegyzékben szerepelnek a belföldi állampolgárok, a nemzetiségi szavazók, valamint a külhoniak, a tömeges átjelentkezések gyakorlata pedig szintén a mai kormánypártokhoz fűződik, 2010-es szavazatmaximálási technikájuk ugyanis ez lehetett. Az pedig épp az NVI felelőssége, hogy felkészítse a választás lebonyolítóit arra, hogy adott esetben egy plusz szavazólappal is számolniuk kell.
Ráadásul Pálffy a magyarázatában, noha épp a költséghatékonyság mellett érvelt, közvetve elismerte, hogy a szavazatszámálló bizottságokat kétszer kell megfizetni, ha külön rendezik az EP-voksolást.
