Obama pénzügyminisztere, már szeptember végén közölte, hogy a kincstár október 17-én kifut az időből, s az Egyesült Államok eléri az engedélyezett 16,7 ezer milliárd dolláros adósságplafont. Jack Lew szerint a kongresszusnak addigra jóvá kell hagynia további hitelek felvételét, ellenkező esetben "a tűzzel játszik", s "helyrehozhatatlan károkat" okoz az amerikai gazdaságnak.
Elemzők szerint ugyanakkor e dátum csak hozzávetőleges, abból, hogy az amerikai állam nem tud újabb hiteleket felvenni, még nem következik, hogy ténylegesen fizetésképtelenné válna, s ne maradna tartalék, amihez nyúlhat. A Wall Street Journal által idézett Shai Akabas, a Bipartisan Policy Center elemzője szerint az "X-nap" valójában valamikor október 22. és november 1. közt köszönt be. Lew múlt heti szenátusi meghallgatásán jelezte: október 17. és november 1. között nagy kifizetések esedékesek, egyebek mellett a nyugdíjak, a veteránok járandóságainak fizetése. "Az Egyesült Államokat nem hozhatják olyan veszélyes helyzetbe, hogy prioritásokat kelljen felállítani, kinek fizetünk és kinek nem" - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve: "ez akkor is csőd lenne, ha más néven neveznénk".
A vita egyszerre gazdasági és politikai. Elsősorban a republikánusok hangsúlyozzák, hogy a technikai csőd távolról sem valamiféle katasztrófa. John Fleming louisianai teapárti republikánus honatya szombaton úgy nyilatkozott: "Jó esély van arra, hogy túllépjük a határidőt". Az, hogy az Egyesült Államok politikai játszmákért kockára teszi fizetőképességét, már a nemzetközi pénzpiacokat is aggasztja.
A Fehér Ház és a gazdasági tárcák csak keveset árulnak el válságterveikről, arról, hogyan próbálnák megnyugtatni a piacokat, mérsékelni a káros hatásokat, ha mégsem sikerül a határidőig alkut kötni. Elképzelhető, hogy a másodlagos piacon vennének fel rövid távú hiteleket, ez technikailag járható út. Elemzők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy a másodlagos kötvénypiacon történtek vezettek a 2008-as pénzügyi válsághoz, s ha az akkori helyzet megismétlődne, az beláthatatlan következményekkel járna. Amikor 2011-ben hasonlóan a pénzügyi sziklaszirt szélén járt a kormányzat, a kincstár számos opciót kidolgozott: egyes kifizetéseket késleltethetnek, bizonyos adósságokat újratárgyalhatnak, értékesíthetnek némely tőkerészeket.
Múlt hét vége felé már úgy látszott, megtört a jég a demokraták és a republikánusok között. A demokrata elnök a Fehér Házba invitálta a képviselőházi republikánus vezetést, s ha nem is jutottak messzire, de legalább már beszélni kezdtek egymással. Ám a jó hangulat elveszett, amikor kiderült, hogy Obama nem helyesli a rövid távú megoldást. A republikánusok tervezete ugyanis csak hat héttel odázta volna el az államcsődöt, így november végén - pont valamikor Hálaadás napja környékén - újból kezdődne előlről a huzakodás.
John Boehner republikánus házelnök szombaton bejelentette: a képviselőház egyelőre nem áll elő újabb javaslattal, próbálkozzon a demokrata többségű szenátus. Csakhogy Harry Reid, a szenátus többségi vezetője is kudarcot vallott. A demokraták által összehozott tervezetet, amely a 2014-es félidős választások utánig adott volna haladékot a kormányzatnak, s gesztusként még költségvetési lefaragásokat is vállalt volna, még csak szavazásra sem tudták feltenni. A próbavoksolás eredménye 53:45 lett, azaz nem jött össze a szükséges 60 szavazat a 100 tagú testületben.
Susan Collins, Maine mérsékelt republikánus szenátora másik ajánlattal állt elő, ez januárig kitolta volna az adósságplafon-határidőt, márciusig a kormányzat finanszírozását, de egy orvosi eszközökre kirótt adót eltörölt volna, ezt viszont a demokraták nem tudták támogatni. A szenátust vasárnapra is összehívták, Harry Reid és Mitch McConnell, a szenátus többségi és kisebbségi vezetője eltökélte, hogy még a hétfői tőzsdenyitás előtt valamilyen egyezségre jutnak.