Érdemibb azonban a gond az áfánál, amely a magyar költségvetés legnagyobb forrása. Itt többféle bajt is lát az ÁSZ. Az egyik, hogy a vártnál kisebb fogyasztás miatt 2013-ban nem teljesül abevételi terv, márpedig a 2014-es számok ezen a bázison készültek, és a különbséget csak részben vették figyelembe a jövő évi számok kalkulálásánál. "A 2014 évi 3000,1 milliárd forintos pénzforgalmi áfabevételi előirányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bevételi növekedést várnak, míg a makrogazdasági pálya szerint a vásárolt fogyasztás folyó áron csak 4,5 százalékkal nő" - hívja föl a figyelmet egy vaskos tételre a számvevőszék. Az ÁSZ csak az áfában 150 milliárdos kockázatot lát, ugyanakkor szerintük mérsékli a lukat, hogy jövőre januárra azért "már csak sikerül" bekötni az adóhivatalba a pénztárgépeket.
A számvevők a távközlési adót és a pénzügyi tranzakciós illetéket is a csak részben megalapozott bevételek közé sorolták. Szerintük a lakossági fogyasztás nem nő úgy, ahogy a költségvetés tervezői számolták. Amiatt is bírálatot fogalmaz meg az anyag, hogy az adótörvények tervezete nem készült el időben, így az ÁSZ szakemberei azokat még nem is láthatták. Figyelemre méltó, hogy a fogyasztási adóknál már 77,3 százalékot sorolnak a csak részben megalapozott kategóriába a számvevők, pedig az Orbán-kormány tagjai nem mulasztják el annak a hangsúlyozását, hogy adófilozófiájuk nagy szerepet szán az ilyesfajta adóknak.
Ugyancsak kockázatot látnak az ÁSZ szakemberei az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknél, ezeknek csaknem kétharmadát (a kiadásoknak majdnem a negyedét) a csak részben megalapozott adatok közé sorolták. A frekvenciahasználatból eredő 120 milliárdos bevételi tervet is megkérdőjelezték.
A kiadásoknál sokkal kevesebb problémát látnak a számvevők. Itt csak 1,7 százalékot soroltak a részben megalapozott kategóriába. Ide tartozik a többi között a szociálpolitikai menetdíj-támogatás.
Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a hiánycéllal kapcsolatos kockázatok között említette a vártnál esetleg alacsonyabb inflációt, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának alakulását - írja az MTI. Az ÁSZ szerint mindazonáltal a 2014. évre tervezett 2 százalékos GDP-növekedés mellett tartható a jövő évi hiánycél.
A tervezet szerint az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4 százalékról jövőre 76,9 százalékra csökken, azaz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adósság mérséklődik - hívta fel a figyelmet Warvasovszky. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat szerint a központi költségvetési tartalékok összege 220 milliárd forint; ebből az országvédelmi alap 100 milliárd forint összegű előirányzata részben megalapozott. Ezt a minősítést az indokolja, hogy a javaslat indokolása nem mutatja be, hogy az országvédelmi alap mértékének meghatározásánál milyen jellegű, mértékű kockázatokkal számoltak.
