Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, s nem mellékesen a Ferencváros elnöke a napokban Facebook-oldalán követte meg azokat a Fradi-szurkolókat, akiket az FTC által felkért biztonsági emberek nem engedtek be a Puskás Akadémia elleni, Székesfehérváron játszott meccsre. A klubfőnök szerint technikai malőr áldozata lett néhány vétlen szurkoló is, akiket a biztonságiak nyilván összekevertek azokkal a videofelvételek által rögzített ultrákkal, akik felelőssé tehetők az augusztusi, MTK elleni meccsen kifeszített transzparens miatt.
Mint emlékezetes, a mérkőzésen a Fradi-tábor kellős közepén kifeszítettek egy molinót, amelyen a náci háborús bűnökkel vádolt, s nemrég elhunyt Csatáry Lászlóra emlékeztek. A történtek miatt az MLSZ 800 ezer forintra büntette a Fradit, a fideszes klubelnök pedig video-üzenetben ultimátumot intézett a szurkolókhoz, s követelte, hogy a vétkesek 72 órán belül jelentkezzenek a klubnál, s vállalják tettükért a felelősséget.
Az FTC ultrái gyorsan reagáltak az ultimátumra, s a Facebook közösségi portálon megalakult a "Mi voltunk" nevet viselő, napok alatt több ezresre duzzadó csoport. Tagjai lelátói stílusban válaszoltak Kubatov ultimátumára, hangsúlyozva: "Mi voltunk, ha egy olyan ember kérdezi, aki az Országgyűlés emberi jogi bizottságának az üléseire évek óta nem jár be, de az ezért járó tiszteletdíjat sunyi, tolvaj módjára kilopja, szóval ha egy ilyen Kubatov Gábor-féle valaki kérdezi, akkor mi voltunk!" A Facebook bejegyzést a Ferencváros szurkolói csoportjainak közös közleménye követte, amely ugyancsak leszedte a keresztvizet Kubatovról:
"Elszomorít minket, hogy Kubatov sokadszorra nem védi meg a Clubot és szurkolóit, nem áll ki az MLSZ szisztematikus, kizárólag a Ferencvárost és szurkolóit sújtó boszorkányüldözésével szemben. Ehelyett, ahogy korábban is, asszisztál a büntetéshez, szurkoló- és labdarúgás-ellenes büntetéseket vezet be, szembefordul a Ferencváros és táborának évszázados hagyományaival. Ma valójában azok okoznak kárt a labdarúgásnak, akik minden héten mondvacsinált indokokkal büntetik Magyarország legsikeresebb klubját, terrorizálják az ország legjobb és legnépesebb szurkolótáborát" - írták közleményükben az ultrák, ritka egységbe tömörülve.A közleményt ugyanis aláírták az Alisca Green's, az Aryan Green's, az Eastern Green's, az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom, az FDB, a Felvidéki Harcosok, a Girls, a Green Area, a Green Monsters, a Ligeti Egység, a Party Brigád, a Szatmári Fradisták és a XVI-os szektor ultrái, olyan fradista szurkolói csoportok, amelyek olykor egymással is háborúban állnak.
Nem tudni, Kabatov Gábor pártfeladatként kapta-e a Ferencváros elnöklését, de gyanítjuk, nem volt tisztában azzal, milyen darázsfészekbe nyúlt. Egy dolog ugyanis az ultrák táborában, a csuklyás haverok védelmét élvezve csápolni - Kubatov egykor maga is az ultrák közé tartozott -, s más kérdés az FTC-t, s annak meglehetősen heterogén szurkolói csoportjait képviselni. Tény, hogy a legvérmesebb szurkolói vélemények szerint Kubatovból hiányzik a Fradi-szív. Pedig e nélkül nincs FTC.
A fradisták 1929-ben találták fel a Fradi-szívet, s ekkor alakult az első szurkolói csoport is. Havi öt koronáért csatlakozni lehetett a B-tribünön ülő rajongókhoz. Az öt koronát leszurkoló drukker kapott cserébe egy jelvényt, amit a szíve fölött kellett viselnie. A jelvényt viselők együtt utaztak a meccsekre és egységesen szurkoltak. Ebből az attitűdből alakult ki a Fradi-szív mozgalom. E mozgalom tagjai máig azt vallják, hogy fradistának lenni egy életérzés, életvitel, életstílus. Ez szerintük egyenlő a magyarságtudattal, magukról azt vallják, hogy ők képviselik leghívebben a magyarság érdekeit.
Kétségtelenül a Fradi szurkolói vannak a legtöbben az országban, s nemcsak Budapesten, hanem vidéken, sőt a határon túl is sok híve van a 110 éves csapatnak. Az FTC ultráit a leghírhedtebb magyar szurkológárdának tartják, hírük külföldre is eljutott. A szurkolók egy része képezi az úgynevezett Fradi Tábort, amely jórészt tízen-, huszonéves fiatalokból tevődik össze. Jellemző a Fradi Tábor 30 feletti szurkolóira, hogy korábban maguk is a Tábort erősítették, aztán átültek a nyugodtabb oldal-lelátókra, szurkolói szleng szerint a "nyugdíjas szektorba". Őket biztatják olykor a fiatalok a közismert lelátói rigmussal: Szurkoljatok, nyugdíjasok!
"Mivel alkoholtilalom volt mindenhol, így volt, aki a piákat eldugdosta és sunyiban fogyasztotta, de nem is a Ferencváros lennénk, ha ez nem így történt volna. Becsületünkre legyen mondva, hogy a híresen nagy piásaink sem voltak ájulásig részegek vagy magatehetetlenek. Mindenki tudta tartani magát."
"Bukarestbe érve a rendőrök kicsit elszámolhatták magukat, vagy csak nem számítottak ilyen komoly brigádra, mert elég tehetetlennek bizonyultak. Látszott rajtuk a tőlünk való tartás és az, hogy létszámban még nincsenek velünk egy súlycsoportban. Ennek ellenére mi itt még, nem tettünk semmit, pedig simán átmehettünk volna rajtuk, de ezt már a megbeszéléseken is leszögeztük, hogy a cél bejutni Bukarest központjába. Összeverekedhettünk volna már itt velük, de akkor az egész terv el van b…va, mert akkor még azt hittük, hogy ha bejutunk a belvárosba, majd próbálkoznak a románok."
"Társaságunkhoz egyre több zsandár csatlakozott út közben. A románok szemében kőkemény gyűlölet, látszott, hogy beszólni nem mernek, a kényszeredett mosolyuk nem őszinte, és ha lehetne, egytől egyig a halálunkat kívánnák. Ez a gyűlölet látszódott az utcán, a lányok, az öregasszonyok, az újságosok, a buszokon utazók, a csövesek, a taxisok és az egyszerű emberek, de még az iskolások szemében is. Mondhatja bárki, de mi láttuk, és tapasztaltuk, hogy itt mindenki gyűlöl minket, és ez a gyűlölet nem nekünk, huligánoknak, hanem a magyaroknak szólt."
"Egy óra séta után beértünk a belvárosba, megálltunk a legkomolyabb bíróság (és még kitudja mi) épületének a lépcsőjén. Közöltük a rendőrökkel, hogy mi itt bizony fényképezkedni fogunk, amit ők először megtiltottak, majd engedélyezték mikor közöltük, hogy addig bizony mi innen nem megyünk tovább. Egy kérésük volt, hogy ne szidjuk fennhangon Romániát, amire mi természetesen azt mondtuk, hogy rendben. Egy elég jól sikerült kép és videó készült ott, ami alatt mi természetesen Románia szidását sem hagyhattuk ki. Az épületből kijövő hivatalos emberek, bürokraták, hivatalnokok, politikusok, ügyvédek, ügyészek és bírók szörnyülködve hallgatták, ahogy a tiltás ellenére is ellöktünk pár Vesszen Trianont és Lesz még Erdély Magyarországé rigmust."
"Az itt lévő szórakozóhelyek még zárva voltak, de megérkezésünkre hamar kinyitottak a kocsmák. Egy óra ismerkedés után, elfoglalta mindenki a helyét, akkor még egy kicsit lazábban, egymástól távolabbi pontokon. Az időt mulatozással, hülyéskedéssel, viccelődéssel és sörözéssel múlattuk. Később pár román huligán végig jött sunyiban az utcán minket csekkolva, próbálták álcázni magukat, de mivel mi sem vagyunk hülyék, így hamar kiszúrtuk őket. Voltak olyan hírek, hogy tőlünk nem messze 2000-en gyülekeznek a románok, ekkor körbeszóltunk, összébb húztuk az arcvonalakat, és egy hosszabb, főbb utcába raktuk át a székhelyünket, ahol már az összes MOB ott volt, és mindenki szeretettel várta azt a 2000 románt. Jó volt látni az emberek szemében a tüzet, azt, hogy készen állnak a harcra. Itt még mindenki hitt abban, hogy talán tényleg létezik az a 2000 román, de sajnos az idő múlásával bebizonyosodott, hogy ez "rémhír". Természetesen mi vártunk és vártunk, de sehol semmi nem volt, egy rohadt románt nem láttunk.
Az utca slágere: ledarálunk minden román csecsemőt, csecsemőt, csecsemőt…"
A Fradit saját szurkolói mindig is az ellenzék csapatának tartották, önmagukat pedig a rendszer gyűlölőiként aposztrofálták. Nincs ez másként manapság sem. Kovács Géza: 100 Zöld-Fehér történet című könyvéből való az alábbi idézet: " A magyar fociban mindig voltak kiváltságosok, kivételezettek, csókosok. Az úgynevezett rendszerváltás előtt a belügy csapatai büszkélkedhettek ezzel a kétes dicsőséggel. A Dózsa és a Honvéd a pártállam rendőr és katona csapata volt, amióta viszont Orbán Viktor a legjelentősebb gazdasági mecénás, a székesfehérvári piros-kékek a nagypofájú nyulak klubja, az egyik leggyűlöltebb, milliárdos, új-pártcsapat!"
Meggyőződéssel állítjuk: Kubatov feladata az lett volna, hogy ezt a radikális tábort átterelje a Fidesz-támogatók soraiba. Minden jel arra mutat, hogy a társaságot belülről ismerő Fradi-elnöknek ebbe a misszióba beletört a bicskája. Nem így jobboldali ellenzékének, a Jobbiknak. Számos jele van annak, hogy a szóhasználatában, kommunikációs üzeneteiben a szurkolókhoz egyébként is közelebb álló Jobbik sikeresebb e téren a Fidesznél. Pár nappal ezelőtt a Fradi ideiglenes otthonául szolgáló Puskás Ferenc Stadion hazai szurkolók belépésére szolgáló bejáratánál két Jobbikos országgyűlési képviselő, Apáti István és Zagyva György Gyula tartott sajtótájékoztatót. Zagyva - akárcsak Kubatov - a parlament emberi jogi bizottságának tagja, s a Fradi ultrái soha nem fogják elfelejteni neki, hogy a 2006-2008-as utcai randalírozás miatt bebörtönzött szurkoló társaikat rendszeresen látogatta a fegyházban.
Apáti az említett sajtótájékoztatón világgá kürtölte az egyébként is közismert tényt: Kubatov Gábor a felügyelete alá tartozó Fradi Securitynél olyan alakokat is alkalmaz, akik büntetett előéletűek, vagy vád alatt állnak emberölés, illetve életellenes bűncselekmény vádjával. Apáti fényképeket is mutatott a múlt hét végi, Puskás Akadémia (Felcsút)-Ferencváros mérkőzés előtti beléptetésről, ahol a szurkolóknak 50 tagbaszakadt securitys gyűrűjében kellett végig haladniuk. A Jobbik képviselői feltették a kérdést: "Ez volna a Kubatov- és Orbán-féle családbarát stadion? Vajon Orbán Viktor vagy Kubatov Gábor bemenne a családjával egy ilyen mérkőzésre, ha amúgy nem a VIP-páholyba szólna kényelmes ülőhelyük?"
No igen, ez már régen nem a fociról szóló vita. Kemény politikai érdekekről van szó, nevezetesen arról, melyik pártnak sikerül magához édesgetnie a létszámában sem lebecsülendő, hangerejében pedig mindenképpen jelentős Fradi Tábort. Hiába nyilatkozta pár hete Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Szakosztályának vezérigazgatója, hogy kívül kell rekeszteni a politikát a stadionokból, ő maga tudja legjobban, hogy ez lehetetlen. A politika maga telepedett be a lelátókra. Mellesleg nem ma történt ez a székfoglaló. Csak emlékeztetőül a fiatalabb generáció számára: 1944-ben az akkori belügyminiszter, Jaross Andor, 1948-50 között pedig Budapest rendőrfőkapitánya, Münnich Ferenc ült a Fradi elnöki székében.
Furcsa, hogy a foci iránt nem különösebben érdeklődő Rákosi, sőt, az angyalföldi Vasasnak szurkoló Kádár sem nyilvánított érdeklődést sem az FTC, sem annak szurkolótábora iránt. Már-már azt hihettük, hogy - mit minden normális demokráciában, nálunk is - bekövetkezett a sport és a politika különválása, de aztán a rendszerváltozást követően, egészen pontosan az első Orbán-kormány idején, le kellett számolnunk ezzel az illúzióval. Ekkortájt ugyanis egy újpesti ügyvéd, Torgyán doktor lépett a zöld-fehér klub élére, de neki is meg kellett tapasztalnia azt, ami most Kubatovot fenyegeti. Elfogyott körülötte a levegő. Évekig őrizgettünk egy fotót a szerkesztőségi szobánkban, amely Torgyán Józsefet ábrázolta hátulnézetből. Ült egyedül a Fradi VIP-páholyában, s valahol a távolban homályos alakok futkároztak a pályán. A díszlet, a foci szinte mellékes volt. A kép egy politikus magányát szemléltette. Ekkor már ejtette őt Orbán, egy kis ideig, homokozónak még maradt neki a Fradi, aztán Torgyán is letűnt a színről.
A helyzet most más, de azért Kubatov helyében nem hagynánk, hogy hátulról fényképezzenek.
