;

KSH;szálláshely;

- Áfakalodában vergődnek a szállodák is

Túladóztatás, a stratégia hiánya és a kapacitások túlfejlesztése is sújtja a kereskedelmi szálláshelyeket. A múlt havi kedvezőnek tűnő adatok nem tükrözik a szakmában meglévő feszültséget. Augusztusban mind a külföldi- (1,9 százalék), mind a belföldivendég-éjszakák száma (3,7 százalék) emelkedett,  a megszokott tendenciától eltérően azonban a belföldivendég-forgalom növekedése meghaladta a külföldiét - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentésében.

 A belföldivendég-forgalom Budapesten 2,5 százalékkal visszaesett, a többi turisztikai régióban azonban nőtt. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 67 százalékos volt, ami 3,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 871 forint volt. s az ágazat összesen 36 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, ezen belül a szállásdíjbevétel 22 milliárd forint volt.

A régióban még az árak emelkedésével együtt is a legalacsonyabbak a magyarországi szállodaárak - egészítette ki a statisztikát Kovács István, a a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) főtitkára.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó - különböző ágazatban működő - vállalkozások a szálláshelyeken augusz­tusban közvetlenül több mint 33 ezer főt foglalkoztattak, ami 3 százalékkal több, mint 2012 azonos időszakában.
Kovács István a Népszavának elmondta, hogy miként korábban az üdülési csekknek, úgy most a Széchenyi Pihenőkártyának (SZÉP) jelentős szerepe van a belföldi kereslet ösztönzésében, bár még nem érte el elődje forgalmát. Jelenleg mintegy 860 ezer SZÉP kártya tulajdonos van és már a kártya tavalyi bevezetésekor azt tapasztalták, hogy ezeket elsősorban a nyári szezonban, július-augusztusban használják föl. Idén is ez történt, ez bővíthette a vendégéjszakák augusztusi számát - tette hozzá Kovács István.

A nyár végén már 2047 kereskedelmi hely fogadott el SZÉP kártyát. A belföldi vendégek az év nyolcadik hónapjában 3,1 milliárd forint értékben fizettek ezzel a fizetőeszközzel a szálláshelyeken.
A szövetség főtitkára kifogásolta, hogy szakma még nem sokat tud a 2014-től életbelépő uniós költségvetési ciklus turisztikai stratégiájáról, amit a kormányzat most dolgoz ki. Az ágazat szereplői úgy vélik, kevesebbet kellene költeni hotelfejlesztésre és többet nemzetközi szinten is vendégvonzó atrakciókra. Szükség lenne végre egy nagy kapacitású 3–5 ezer férőhelyes konferenciközpontra Budapesten, ahol egyébként jelenleg is minden adottság rendelkezésre áll nagy méretű nemzetközi kongresszusok megrendezésére. Egy ilyen konferenciaközpont megléte nagymértékben elősegítené a meglevő szállodák jobb kihasználtságát, forgalmának emelkedését. Ezen keresztül emelkednének az állami és önkormányzati adóbevételek, jelentős számú új munkahely jönne létre - fejtette ki Kovács István.

Az úgynevezett wellness hotelek esetében 2007-2012. között 160 százalékkal növekedett a szobakapacitás, ami túlzottnak bizonyult a kereslethez képest. Sok beruházó vett fel devizaalpú hiteleket, s mára több tucat szálloda került a bankok tulajdonába. A pénzintézetek viszont nem készültek fel hotelek üzemeltetésére és nem is ez a feladatuk.
Az ágazat helyzetét súlyosbítja a túladóztatás: összességében harmincnál is több adó terheli a kereskedelmi szálláshelyeket. A szobaárak után ugyan csak 18 százalékos áfát kell fizetni, de az európai átlag 10-12 százalék. Az összes többi szolgáltatás áfája 27 százalékos, szemben az uniós 15-16 százalékos átlaggal. Iparűzési adó formájában az önkormányzatok is beszedik a maguk sápját a szállodáktól. Kovács István szerint a kereskedelmi szálláshelyek teljes adóztatási rendszerét felül kellene vizsgálni és át kellene alakítani, hogy javuljon a hazai szállodák versenyképessége.

Ahogy az várható volt, a Fővárosi Törvényszék az ügyészség javaslatának megfelelően megtagadta, hogy kiadja Horvátországnak Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen európai elfogatóparancsot adott ki az illetékes horvát bíróság.