A törvényszék közleményében azzal indokolta a döntést, hogy az európai elfogatóparancsban szereplő bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábban nyomozást indított, majd azt bűncselekmény hiányában megszüntette. Erre ugyanis az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározat egyértelműen lehetőséget ad.
Hernádi Zsoltot azzal vádolja a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK), hogy a Mol-nak csak relatív többségi tulajdonában álló INA fölött korrupcióval szerezte meg az irányítási jogokat 2009-ben, nevezetesen az akkor hivatalban lévő horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernek 10 millió euró kenőpénzt ajánlott fel. A horvátok európai elfogatóparancsot és Interpol-körözést is kiadtak Hernádi ellen, a két ügy elbírálása azonos logikán alapul, vagyis megtagadható a magyar menedzser letartóztatása, illetve kiadása, ha a magyar ügyészség nyomozást indított a szóban forgó ügyben, és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Márpedig éppen ez történt.
A Hernádi-ügyben tehát továbbra is patthelyzet áll fenn, a horvátok nem tudnak eljárni a Mol-vezér ellen, ő viszont nem utazhat külföldre, hiszen más országok illetékes szervei nem kötelesek figyelembe venni a magyar bíróság döntését.
Kérdés, hogyan oldódhatna meg az ügy, hiszen a horvátok már csak azért sem vonhatják vissza a vádat – és így az elfogatóparancsot –, mert akkor a 10 évre elítélt Sanader büntetésének egyik alapja is megszűnik. Mégis elképzelhető a megoldás, fejtette ki kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász. A kulcs a háttérben meghúzódó gazdasági, cégjogi probléma és az INA irányítása körüli vita rendezése. Ha ezen a téren megszületne valamilyen kompromisszum, a horvát fél ki tudna hátrálni az ügy mögül. Például úgy, hogy az első fokon elítélt Sanaderről másodfokon kiderülne, mégsem elegendőek a bizonyítékok a Hernádi-ügyben. Más vádak ettől még megállhatnak a volt kormányfővel szemben, vagyis a ma hatalmon lévő horvát politikusoknak nem kellene szembenézniük ellenfelük szabadon engedésével.
