Komikumba hajló tragédiák

Éppen 160 évvel ezelőtt tette ki a felkiáltójelet Madách Imre az azóta milliószor idézett mondat végére: „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” Két év múlva a színmű megjelent nyomtatásban, 23 évvel később pedig a színpadot is meghódította. Az azóta eltelt több mint másfél évszázadban nem volt olyan év, hogy a világon valahol ne játszották volna. Most épp a székesfehérvári színház készül új bemutatóra, csak épp egy továbbírt verzióval, a kötetben is megjelent, négy új színből álló Az ember tragédiája 2.0-val.

Szuperképességből jól megfelelt – Dóka Péter csípősen

Bár ránézésre senki meg nem mondaná, olykor kísérteties a hasonlóság Dóka Péter Szupermalac és Űrpatkány trilógiájának egyes szereplői és a szerző között. Szeret például barkácsolni, mint Pati patkány – aki egyébként a második kötet, A három űrbetyár sok hőse közül az első számú főfőhős. Ebből adódik, hogy amikor az íróléten kívüli életéről kérdeztük, arról is Szupermalac, és Űrpatkány viszonylatában mesél.

Szívmasszázs a literatúrán

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom című újraélesztő szövegfüzérének margójára.

Boltokban Kepes András új kötete

Világkép címmel a napokban látott napvilágot Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár új könyve.

Közelkép - Harmóniateremtő költő

Vasadi Pétert több mint ötven éve ismerem. Igaz, eleinte nem a verseire figyeltem, hanem egy munkaköpenyes fiatalemberre, akinek az lett (volna) a feladata, hogy áttekintse az Új Ember gazdasági ügyeit. E munkakörében nem aratott sikereket, igaz nem a saját hibájából, hanem mert ott tartottak be neki, ahol csak tudtak.

Fehér kakas, vörös bor - Kilencven éves a Korunk

Nemrég kegyelemdöfést kapott a magyar folyóirat-kultúra, amikor a Nemzeti Kulturális Alap korábban sem különösebben nagy támogatási alapját felére vágta vissza a hatalom. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyar elitkultúra/elitirodalom a végvárakba szorulhat vissza. A fennállásának 90. évfordulójára készülő kolozsvári Korunk folyóirat és kulturális műhely abba a helyzetbe került, mint korábban az erdélyi fejedelemség. Bethlen Gáborék a magyar államiságot mentették át a végveszély idején, Kántor Lajosék a magyar elitkultúra menedékévé válhatnak. A volt főszerkesztővel, a Korunk történet szerzőjével, Kántor Lajossal beszélgettünk.