Út a szabadság felé

Mindig is lenyűgözött a nomádok életstílusa, ezen belül is a rénszarvaspásztoroké. Mindamellett, hogy fontos szerepet játszanak az állomány fenntartásában, a nyenyec népcsoport több mint fele aktívan nomádként él. Olyan világban, ahol sokan három napot sem biztos, hogy túlélnének. Vajon mi tartja ezen a zord vidéken őket? Mi az, amit a világból érzékelnek? Hogyan lehet túlélni egyszerű eszközökkel a –40 fokban? És hogyan kapcsolódik egy Észak-Szibériában élő rénszarvaspásztortörzs a magyarokhoz? Így hát gondoltam, felkerekedek, hogy megnézzem, miként is élik mindennapjaikat, és hogyan élnek túl a hó birodalmában.

A fejvesztés terhe - Földényi F. Lászlóval a modernség labirintusában

Ki lehet-e metszeni a történelemből és a szemétre hajítani a felvilágosodást és a modernséget, vívmányaikkal, gondolatvilágukkal egyetemben? Mint a hóhér tette a francia forradalom idején a testről guillotine-nal levágott fejekkel. Az európai civilizáció értékei nem helyettesíthetők valamiféle hagymázas tradicionalizmussal, mondja Földényi F. László esztéta, aki A guillotine hosszú árnyéka című kötetében bebarangolja a tizenkilencedik századi Párizst, és az életünket meghatározó, máig ható változások nyomába ered.

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

Boldogkői Zsolt: A törzsi ösztön börtönében