Kisebb villanyszámla, kisebb ökológiai lábnyom: két nógrádi falu megmutatja, hogyan kell zöldre váltani

Magyarországon a vidékfejlesztési potenciál rendkívül kiaknázatlan, és van benne rengeteg lehetőség, de a közösségekben rejlik az igazi erő. Mint a két cserháti faluban – a területileg elkülönülő, közigazgatásilag összetartozó Szanda és Szandaváralja közösségében, s a csupán három kilométerre fekvő Terényben –, amely együtt akarja megalapítani a balassagyarmati járás első energiaközösségét. A szakértők hozzák a tudást pályázati és jogi keretekről, energiahatékonyságról és közösségi energiafelhasználásról, az önkormányzat és a civilek adják az intézményes hátteret, s minden helybéli részt vehet az ötletelésben, tervezésben, kivitelezésben. Az uniós pályázatnyertes innovációs műhely nem csak a villanyszámlát és az ökológiai lábnyomot faraghatja le, mintaként szolgálhat a közösségi alapú településfejlesztésnek is.

Rugáné Pongrácz Mária, Szabadkai Vera és Kiss Ida közösen dolgoznak a Szandai Energiaközösség céljaiért

Irányított pályázatok: egymilliárd forint összértékben nyert építőipari munkát a turbinagyártó

Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs után most egy Heves megyei fideszes választókerületben derült fény gyanús uniós TOP-pályázatokra.

Az elfelejtett tíz százalék

Börtöncéggel és fürdővel lepné meg a kormány a közmunkában jól teljesítő településeket

A kormányhatározat alapján a fejlesztés megszervezését azokra a településekre kell koncentrálni, amelyek a közfoglalkoztatás során biztosított forrásokat hatékonyan használták fel.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang