Életek elevenség nélkül – Furcsa most az életrajzi témájú filmek nagy dömpingje a mozikban

Az életrajzi filmek mindig fontos szerepet játszottak a filmgyártásban. A hetedik művészet egyik nagy mutatványa éppen az volt, hogy láthatóvá tudta tenni a történelmet, annak meghatározónak tartott alakjait. Kirántotta őket az iskolai tankönyvek szentelt lapjairól, a festmények, szobrok dermedtségéből, epikus időt, teret, eleven emberi testet adott nekik. Igaz, ez csapdát is jelentett. 

Jelenet Koltai Lajos Semmelweis című filmjéből

A hidegháború gonoszsága

Christopher Nolan, a rideg zseni

Klasszikus életrajzi mű helyett prométheuszi parafrázisként mesél a XX. századi világégésről a legendás Christopher Nolan.

A rendező egyértelművé teszi, hogy nem szórakoztatni, hanem figyelmeztetni akar

Hirosima és Nagaszaki – hetven éve dobták le az atombombát

Hét évtizeddel ezelőtt a világ belépett a nukleáris pusztítás korszakába: az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én atombombát dobott le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A katonai szakértők és történészek napjainkig vitatják, csakugyan elkerülhetetlenül szükség volt-e a két nukleáris csapásra. Háborúban azóta nem vetettek be atombombát, de a nukleáris fegyvertől mentes világ talán megvalósíthatatlan álom marad.

Minden évben tömegek emlékeznek a háború szörnyűségére FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BUDDHIKA WEERASINGHE
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang