Tompa Imre: Jézushagyma és a szalmakutyák

Múlt heti BBC-hír: egy ausztrál vallási csoport, a magukat Szenteknek tituláló gyülekezet tizennégy tagját elítélték egy nyolcéves cukorbeteg lány meggyilkolása miatt, akitől csaknem egy hétig megvonták az inzulint. A szekta tagjai azt remélték, Isten majd meggyógyítja a beteg gyermeket, így nem szükséges annak kezelése.

„Törvényileg nem mindegy, hogy milyen mítoszt mesél az ember, de a hőslegendák zseniálisan működnek a kamasz korosztálynál”

Kevésbé ismert ókori görög és római mitológiai történeteket mesél újra legújabb könyvében Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, akivel többek között alternatív mítoszverziókról, cenzúráról, kelta meséken síró kamaszokról beszélgettünk.

Böröczki Csaba: A varázslónő

Részlet a Mitológia-novellaciklusból

365 napos böjt - G. István Lászlóval a mai világ kihívásairól

„[C]sak arra ismerek rá teljesen, ami idegen” – olvashatjuk G. István László Villanó por című legújabb kötetének egyik pillérversében. A József Attila-díjas alkotó szövegeiben ezúttal az afrikai és ausztrál-óceániai mítoszok a keresztény mitológiával keveredve adnak hátteret a hétköznapi traumákat tematizáló lírai daraboknak. De hogyan láthatjuk önmagunkat egy másik kultúra tükrében, hogyan juthatunk el a közösségi emlékezet töredékeitől a személyesebb rétegekig? A szerzővel mitológia és költészet viszonyáról, idegenségről, Pilinszky verseiről és a húsvéti böjtről is beszélgettünk.

Ókor jó helyen

Ámmer Gergő mitológiai és bibliai alakokat farag ki kőből, de korántsem a megszokott módon. Művészetében Oidipusz király fej nélkül hallgatja a szfinxet, Dávid törpeként győzi le Góliátot, míg a művész saját magát a kétarcú Janus-ként ábrázolja. A klasszikus jelenetek új jelentést kapnak, miközben a harmincöt éves alkotó a művekbe a saját életét is beleviszi, így helyezve más megvilágításba az ókori történeteket.

A nőiség különböző arcai - Polgár Anikóval alvilágról, mennyországról

A mindennapokban az antik irodalommal egyetemi oktatóként és fordítóként is foglalkozó Polgár Anikó költői műveiben is izgalmasan és előszeretettel keveri az antik mítoszokat az egészen hétköznapi témákkal. Legújabb könyvében Eurüdiké és Orpheusz alvilági történetébe ágyazva beszél az anyaság, a női test, a család, a gyermeknevelés vagy éppenséggel a betegség és a halál kérdéseiről. És közben sorra vonulnak el az ókori mítoszok szereplői. A Fordított Gorgó szerzőjével a visszatérés lehetőségeiről, női szerepekről, emlékezet és mítosz kapcsolatáról, valamint a görög vázafestészetről is beszélgettünk. 

Siska Péter versei

A keskeny sáv; Másik ház; A tengert, az eget

Amíg ki nem halunk - Kleinheincz Csillával egyéni és közösségi akaratról

Az egyik legsokoldalúbb szereplője a hazai könyvszakmának. Egyszerre szerkesztője és fordítója a hazai és nemzetközi zsánerirodalomnak, miközben íróként maga is tevékenyen bővíti a magyar nyelvű fantasztikum világát. Műveiben előszeretettel nyúl a mítoszokhoz és a magyar folklór elemeihez. Új, Alvilági szövedék című regényében egy a természettel harmóniában élő, növénygondozással foglalkozó közösség áll szemben egy iparosodott, mélyen monoteista városi közösséggel. Kleinheincz Csillával mitológiákról, az egyén és a közösség konfliktusáról, valamint az ökológiai problémák megoldhatóságáról beszélgettünk.

Ivánovics Beatrix: Oresztész és az Erinnüszök

Murányi Zita versei

mézsör; Valhalla