A közös világvége

Mára nemcsak hogy egy időben, de egy helyen osztoznak olyan csoportok, amelynek tagjai szerint a felhők közül egy idős férfi bámul minket, amikor pornót nézünk; olyanok, akik biztosra veszik, hogy gyíkemberek irányítják a nagyhatalmakat; és olyanok, akik állítják, hogy konszenzusra van szükség az újszülöttől, mielőtt tisztába teszik. Persze ez a változatosság maga a progresszió, de a filmek nem győznek figyelmeztetni, hogy ennek nem lesz jó vége.

Neo ismét alászáll

A Mátrix legújabb, negyedik része egyszerre akar nosztalgiamozi, önparódia és társadalomkritika lenni. Kérdés, hogy ezzel a néző jól jár-e.

William Gibson: Neuromancer (Részlet a regényből)

Magyarul könyv alakban először 1992–1994-ben jelent meg William Gibson kultikussá váló regénytrilógiája (1984–1988), mely a cyberpunk irodalom és mozgalom egyik alapvetésévé vált (a Mátrix-filmek sem jöttek volna létre nélküle, a mátrix kifejezés is a szerző találmánya a cybertér virtuális valóságára!). Az első kötet máig egyedülálló módon egyszerre nyerte el a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat és alapjaiban újította meg a sci-fi irodalmat, miközben olyan jövőképet vizionált, mely mára már bőségesen a valóságos jelenünket alkotja. A „cyberpunk biblia”: Neuromancer, a Count Zero és a Mona Lisa Overdrive november 30-án, új fordításban, az Agave Könyvek gondozásában ismét megjelenik (limitált díszdobozos kiadásban is!) Gibson exkluzív utószavával és Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjével.

Ez lesz a kegyelemdöfés az amerikai moziknak?

A Warner az összes 2021-es mozis megjelenését a premierrel egy időben elérhetővé teszi az HBO Maxon – legalábbis az Egyesült Államokban.

A magyar mátrix