A szabályt erősítő kivétel
Gazdasági igazgató, akit mindenki szeret, sőt vannak, akik egyenesen rajongással beszélnek róla, ez igazán fából vaskarikának tűnik. Ráadásul érzékeny színházi emberekről van szó, akiknek könnyen szárnyal a fantáziájuk, hamar képesek megfeledkezni az anyagiakról, és aki az ilyen hétköznapi, a művészetet gúzsba kötő dolgokra figyelmezteti őket, és bizonyos vágyaknak gátat szab, azt aztán tudják vaskalapos hivatalnoknak, szemellenzős, korlátolt fickónak titulálni, és ellenségnek tekinteni.