„És hogy állunk az önök erkölcsével?” – kérdezte meg Kepes András az oktatásügyi felelősöktől

„Régi igazság, hogy az erős képes belátni a hibáit, nyitott arra, hogy akár mások segítségével változtasson. Aki ehelyett erőt fitogtat, igyekszik megfélemlíteni a másik felet, az gyönge és gyáva” – fogalmazott.

Kepes András szerint Maruzsa Zoltán és a tankerületek munkatársai problémamegoldásból és etikából bukásra állnak

Felháborodásának adott hangot pénteken a Facebookon Kepes András író azzal kapcsolatban, miként viszonyulnak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és a tankerületek vezetői a tiltakozó pedagógusokhoz.

Visszakerülnek Kepes András könyvei a Libri boltjaiba

Az író egy vasárnapi sétán egyezett meg volt kiadójával.

Kepes András és Edith Eva Eger „eltűnt” könyvei nyomában

Kepes András a közösségi oldalán nehezményezte, hogy sikerlistás kötete eltűnt a boltokból. A szerző a Libri Kiadó egykori társalapítójának a kiadójához szerződik.

Demeter Szilárd miatt lemondta a könyvbemutatóját Kepes András

A PIM főigazgatójának írása miatt döntött így.

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (részlet)

Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját »kísérleti terepemre«, az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán” – mondja Kepes András, aki a Libri Kiadó gondozásában november közepén megjelenő önironikus könyvében azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk – akár a kétellyel is megbarátkozva – kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket?

„A valóság nem az, amit az újságokban olvashatunk és amit a politikusoktól hallunk”

Magunk mögött hagytuk ugyan a 20. századot, de traumáink, gyűlöletünk velünk élnek tovább. Ráadásul a hagyományos kulturális értékeink elvesztése vagy a kapzsiság, a hatalom megszerzése iránti vágyunk személyiségtorzulásokat eredményez. Közös, globális csapdában vergődünk, ám akik kiútként a bezárkózást, a viszályt javasolják, nem értik a világot. Minderre példát a Közép-európai Egyetem auditóriumában csütörtök este bemutatott Istenek és emberek című, új Kepes András-regény mutat. A szerzővel a bemutató előtt beszélgettünk.

A focink nem, de az irodalmunk legalább jó

A lélek legszebb éjszakája. A szakmai zsűri ezt a könyvet találta a legjobbnak és ítélte oda neki a Libri irodalmi díjat. Jászberényi Sándor második prózakötete a közel-keleti háborús környezet miatt unikum a magyar irodalomban. Kultúrák és értékrendek összeütközéséről szól a közönségdíjas Kepes András Világkép című könyve is.

Boltokban Kepes András új kötete

Világkép címmel a napokban látott napvilágot Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár új könyve.

Ujhelyi: Orbán és a személyiségtorzulás

Kepes András huszonkét évvel ezelőtt a méltán híres "Desszert" című műsorában azt a kérdést tette fel az akkor még meglepően nyitott, őszinte és szabadelvű Orbán Viktornak, hogy meg lehet-e úszni személyiségtorzulás nélkül a hatalomba kerülést vagy sem - idézte fel Ujhelyi István, MSZP-alelnök, EP-képviselő e heti szokásos nyílt levél-sorozatában.

Kepes igazsága

Több ezer interjút csináltam már, és mivel ez igencsak bizalmi műfaj, két ember együttrezdülésén alapul, mindig igyekeztem korrekt lenni. Például, ha valaki javítást kért a cikkben, úgy gondolta, valamit átfogalmaz, írásban máshogyan fejezné ki magát, és ezzel nem a mondandót akarta torzítani, nem elgyávulásból, hanem a pontosságra való igényből fakadt a módosítási szándéka, készségesen, és aggályos alapossággal igyekeztem korrigálni a javítandókat.

Nálunk nagyjából minden középszerű

Ma olyan politikai nyomás alatt áll az úgynevezett közszolgálat, amilyen ellenőrzés alatt a Kádár-korszakban sem volt. A nyolcvanas években a pártpolitika kevésbé törekedett monopolhelyzetre, mint a jelenlegi hatalom, állítja Kepes András, tévés személyiség, a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola (BKF) dékánja.