A lét értelme egy transzcendens cél nélküli világban

Az emberi elmével egy alapvetően új entitást jött létre: fény gyúlt általa a fizikai világ sötétjében. Az önmagára ismert anyag elámult a létezés csodáján, de meg is rettent annak mulandóságától. Hogyan lehet elfogadni a megsemmisülés gondolatát egy életösztön által determinált lénynek? Van-e értelme a létnek, ha idővel porrá válik minden? Létezik-e morális iránytű a jó és a rossz elkülönítéséhez, ha az erkölcsi értékek nincsenek kőbe vésve és nincs egy felsőbbrendű létező, aki számontartaná azok betartását?

Spányik Miklós: Habitus

Szolláth Mihály: A rothadás zsoltára

Hétköznapi szeretetcselekedetek - Kertai Csenger-interjú

„Amikor igazán szeretünk, újra átéljük a kereszthalált” – mondja a nemrég megjelent, B. rövid élete című kötet szerzője. A metafizikus útkeresés járt és járatlan ösvényeit színre vivő Kertai Csengerrel esztétikai és vallási dilemmákról is beszélgettünk. 

Kövér László: a hit és az ész harmóniájának helyreállítása a legfontosabb feladat

A házelnök szerint az Európát politikai, gazdasági és pénzügyi értelemben uralni akaró erőcsoportoknak mindenekelőtt mentális értelemben kell hatalmuk alá gyűrniük az európai embereket, ezért akarják elvágni minden transzcendens kapcsolatától.

Krisztus szakállas arca a feleség párnáján - Lövétei Lázár Lászlóval Zákeus fügefájáról

„Hiába akarok visszatalálni gyermekkorom Istenéhez, egyelőre ez még nem sikerült… hit és hitetlenség kérdésében ugyanúgy csak dadogni tudok, mint korábban is” – mondja Lövétei Lázár László, akit többek között az evangéliumok és Jézus humoráról is kérdeztünk legutóbbi, Zákeus fügefája című verseskötete kapcsán.

Köves József: Személyes hiszekegy

Kegyelmi mintázatok - G. István Lászlóval a metafizika lehetőségeiről

Tanulj meg vágyakozni arra, ami a tied! Ez egy nagyon nehéz együttélési vagy erkölcsi paradoxon, de valahol a jó házastársi, párkapcsolati együttélés titka” – mondja G. István László költő, akit a legújabb, úgy felejti nyitva című verseskötete kapcsán kérdeztünk az isteni és emberi mértékek összevethetőségéről, s ezek versnyelvi megfogalmazásáról.

Tallér Edina: Mégis inkább (regényrészlet)

„Anyám azt mondta régen, ha rossz kedvem van vagy valami nagyon bánt, mindig felfelé kell nézni. Ne hajtsam le a fejem, mert a jó megoldás fentről jön.”

Leltárkényszer – Grecsó Krisztián találkozása egy fiatalemberrel (interjú)

Ha megváltozik az arcod, az vajon hoz jellembeli változást? – teszi fel a kérdést Grecsó Krisztián, felépülve egy daganatos betegségből: hiszen mégiscsak furcsa, hogy másképp nézel ki. A test és a lélek alakulásait ezúttal a versnyelv segítségével követhetjük nyomon a március 2-án, hétfőn megjelenő Magamról többet című kötetben. A szerzőt a költészethez való visszatérése okairól is kérdeztük.

A magyarok többsége hívőnek mondja magát

Tízből hat magyar istenhívő - derült ki egy nemzetközi kérdőíves kutatásból, melynek eredményeiről az Index készített összeállítást. Egész pontosan a magyarok 59 százalékáról derült ki, hogy teljes bizonyossággal hisz egy "felsőbb, irányító hatalomban". A nem hívők, illetve ateisták aránya 30 százalék.

Az én "sajátos" vallásom