Meghalt Hoszni Mubarak

A volt egyiptomi elnök kilencvenegy éves korában, a kairói Galaa kórházban hunyt el.

Teljes visszarendeződés Kairóban

Öt éve érte el az arab tavasz szele Egyiptomot, melynek eredményeként 2011. február 11-én távozott a hatalomból az ország belpolitikáját évtizedek óta meghatározó elnök, Hoszni Mubarak. A változások azonban nem várt következményekkel jártak, a demokrácia, az iszlamizmus előretörése éppen instabilabbá tette az országot, s ma már a Nyugat is úgy látja: inkább legyen stabilitás a térség egyik legfontosabb országában, mint az, hogy iszlamisták vegyék át az irányítást.

Börtönre ítélték a volt kormányfőt

Korrupció miatt ítélte el egy kairói bíróság a Hoszni Mubarak egykori elnök által fémjelzett éra utolsó miniszterelnökét, Ahmed Naszifot öt éves börtönbüntetésre. Az egykori kormányfőt mindemellett 53,6 millió egyiptomi font (mintegy 6,30 millió euró) kártérítés megfizetésére is kötelezték – jelentette a kairói al-Ahram című lap internetes kiadása.

Mégis felelnie kell Mubaraknak

Elrendelte Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök perének újrafelvételét a kairói semmítőszék, jelentette be tegnap az egyiptomi állami televízió.

Már szabadlábon a Mubarak-fiúk

Elhagyták a börtönt hétfőn Hoszni Mubarak fiai, egy nappal az egyiptomi exállamfő három évtizedes hatalmának véget vető felkelés negyedik évfordulója után.

Elhalasztották Mubarak fiainak elengedését

Az egyiptomi hatóságok zavargásoktól tartva elhalasztották Hoszni Mubaraak 2011-ben megbuktatott elnök két fia, Alaa és Gamal Mubarak szabadon engedését. Kairóban egyben visszautasították azokat a még pénteken megjelent sajtóhíreket, amelyek szerint a két Mubarak-fiú már el is hagyhatták a börtönt. 

Tunézia csak az út elején jár

Éppen négy éve, 2011. január 14-én űzték el a hatalomból Zine El Abidine Ben Ali tunéziai elnököt. Bár az afrikai kontinens szempontjából nem volt igazán jelentős vezető, megbuktatása reményt adott az észak-afrikai és a közel-keleti térség népeinek arra: igenis le lehet számolni a diktátorokkal, s a forradalom után győzedelmeskedhet a demokrácia. Jóllehet Tunéziában valóban demokratikus átalakulást hozott az arab tavasz, más országokban kaotikus állapotok alakultak ki.

Felmentés Mubaraknak

Utcai zavargások törtek ki Egyiptomban, miután nem találták bűnösnek Hoszni Mubarak 2011 februárjában megbuktatott egyiptomi elnököt 800 tüntető megölésének vádjában. Ezért ebben az eljárásban nem is lesz ítélet. A kairói bíróság azt is kimondta, hogy a 86 éves exelnök nem követett el korrupciót az egyiptomi-izraeli gázmegállapodás során sem. A teremben üdvrivalgással fogadták a döntést.

Elnapolták az ítélethirdetést Mubarak perében

Nem született döntés szombaton Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfő perében, az ítélethirdetés új időpontjaként november 29-ét jelölte meg a tárgyalást vezető bíró. A tárgyalásnak helyet adó kairói rendőr akadémiánál összeverekedtek a Mubarak kivégzését és szabadon engedését követelők.

Eltüntetik az egykori elnök nevét a közterületekről

Miközben javában zajlik a május 26-án kezdődő elnökválasztás előkészülete, s a kampány, lassan révbe ér az Arab Tavasz, s annak vívmányai Egyiptomban. Tegnap a kairói közigazgatási bíróság ugyanis elrendelte - írja az al-Ahram kairói napilap - hogy Hoszni Mubarak és felesége, Suzanne nevét távolítsák el a közterületekről, és közintézményekről. Az egykori elnök majd’ harminc éves uralmának a 2011-es forradalom vetett véget.

Úttalan utakon a demokrácia felé

Nemcsak Szíriában, az Arab Tavasz többi országában sem vált stabilabbá a belpolitikai helyzet. Több állam esetében még csak demokratikus átmenetről sem beszélhetünk, hiszen senki sem mondhatja meg, hogy Egyiptom, vagy Tunézia nem tér-e vissza a diktatúrához. Damaszkusz esete ugyanakkor azért is reménytelen, mert az ellenzék teljesen szétforgácsolódott.

Tét nélküli per Kairóban

Zárt ajtók mögött folytatódik ma a volt egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak pere Kairóban. Az utcákon ismét éles lőszert vet be a rendőrség, immár az iszlamista tüntetők ellen. Az Egyesült Államok eközben kétes kimenetelű döntést hozott a befolyásos egyiptomi hadseregnek szánt segélyek részleges megvonásával. Moszkva megkezdte közel-keleti befolyásának további növelését, s megcélozta Egyiptomot.