Jogfosztás vagy védelem: mi történik sok-sok gyerekkel és időssel?
Nem házasodhat össze a barátjával, nem vállalhat gyereket, és köze nincs a vagyonához az egykori világsztárnak, Britney Spearsnek. Aki kvázi kisgyerekstátuszban él, ugyanis a bíróság a drogproblémákkal és az azokkal párban járó mentális bajokkal küzdő énekesnőt édesapja gondnoksága alá helyezte – utóbbi kérésére. Így bármilyen „felnőtt döntést” hozna meg (lásd: az említett házasságkötés), az apuka áldása kell hozzá. És az nincs meg. Így a 39 esztendős, 13 éve gondnokság alatt álló/élő énekesnő több eljárást is indított, hogy visszaszerezze önrendelkezési jogát. Az egyiket, amelyik azt célozta, hogy apja kerüljön ki a pénzügyeit ellenőrző testületből, a Los Angeles-i bíróság elutasította. Most azért küzd, hogy legalább a magánéletét maga irányíthassa – és erre van is esély. Megjegyzendő, Britney Spears esete nem egyedülálló, az Egyesült Államokban mintegy 1,3 millió „lefokozott felnőtt” él. Hogy nem is borzasztóan nehéz valakit gondnokság alá venni, azt jól példázza a Netflix filmje, ahol az idősgondozásban motorozó törvényes képviselő sorra forgatja ki mindenükből az öregeket – és teheti, hisz a gondnokuk. Persze az említett két ügy meglehetősen sarkos, mint minden szimbolikus eset vagy mese. De a gyámság, illetve a gondnokság kérdése a való életben is rendkívül bonyolult, és néha meglehetősen ridegnek tűnik.
