Vagy leállítjuk a növekedést, vagy összeomlunk

A civilizáció esélyei attól függenek, hogy sikerül-e a gazdasági növekedést és a népességrobbanást lefékezni – állítja Pogátsa Zoltán. A közgazdász, szociológus szerint a Föld eltartóképességét már az 1970-es években meghaladtuk, napjainkban 1,7-1,8 bolygónyit kapacitást használunk fel. Az egyik legsürgetőbb feladatnak azt tartja, hogy az agrárgazdaság minél hamarább reagáljon a megváltozott éghajlati körülményekre.

Új szereplő a láthatáron: a vas

A vas, a réz, a szén már az emberiség korai időszakaiban is fontos, jól használható anyagoknak számítottak. Jelentőségük viszont ugrásszerűen nőtt meg a XVIII. századi első ipari forradalomban (elsőnek nevezhetjük, hiszen továbbiak követték). A szerepük tovább nőtt a második ipari forradalomban a villamosság megjelenésével, no meg a kőolaj-földgáz uralmával is. Most viszont, a főleg a biológia és az informatika terjedésével/uralmával jellemezhető harmadikban a szerepek jelentősen módosultak.

Megrázó ENSZ-jelentés a klímaváltozásról

Megapoliszok felemelkedése

Jelenleg a világ össznépességének 54 százaléka nagyvárosi környezetben él, ez az arány 2050-re 66 százalékra is emelkedhet - derült ki az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) júliusban publikált közleményéből. Előrejelzések szerint, a globális népességnövekedés jelenlegi arányát figyelembe véve 35-40 éven belül újabb 2,5 milliárd lakossal növekedhet a városokban élők köre, az urbanizációs folyamatok kiemelkedő része - 90 százaléka - ázsiai és afrikai országokra koncentrálódik. A városodásban tapasztalható "világtrend" Magyarországon is érezteti hatását, hazánkban az elmúlt évtizedben 70 százalékra nőtt a városban lakók aránya.