Hazánk eszperantó nagyhatalom

Az eszperantó 137 éves történelmében Magyarország szinte a kezdettől fogva fontos, időnként pedig meghatározó szerepet játszott – állítja Szabolcs István.

Az eszperantó már nem tekinthető mesterséges nyelvnek, nyelvészek bizonyítják, hogy fejlődése szinte mindenben a természetes nyelvek jellemzőit mutatja

Eszperantóul nincs gyűlöletbeszéd: az EU-ban lobbiznak a soknyelvű gyorsítóért

Hazánk egykor eszperantó nagyhatalom volt, honi szövetsége a zenitjén több mint hétezer tagot számlált. Miután 2000-ben bevezették a diploma mellé a nyelvvizsga kötelezettséget, máig mintegy 35 ezren próbálták meg eszperantóval teljesíteni azt, mivel nagyjából három intenzív hónap alatt autodidakta módon is elérhető belőle a nyelvvizsgaszint. A magyar szövetség elnöke most azért lobbizik, hogy a héten kezdődő, Európa jövőjéről szóló uniós plenáris ülésen bekerülhessen az oktatási ajánlásba a „soknyelvű gyorsító”, mint tudományosan megalapozott nyelvtanulás-segítő módszer. Hosszú távú reményeik szerint az eszperantó az új identitását kereső Európában akár a lingua franca, a legfontosabb közvetítőnyelv lehetne.

Szerelem és eszperantó

A Santiago de Cubából, Kuba második legfontosabb városából származó Boris Arrate már jó ideje Érden él. Tizennégy évvel ezelőtt költözött Magyarországra és – a nehézségek ellenére – szeretne itt maradni. Felesége, Mézes Gyöngyi az érdi zeneiskola tanára. Boris kedveli a magyar kultúrát, és ő maga is részese a helyi zenei életnek: az érdi zenekar tubása.

Boris Arrate római vakáción. Fotó: Boris Arrate.
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang