Számos jelentős évfordulóra emlékeztek az eszperantisták a közelmúltban és az elkövetkező időszak is tele van számukra fontos dátumokkal, tervekkel.
Az eszperantó mozgalom a népek közötti békés és egyenjogú együttműködést hirdeti, amihez egy könnyen megtanulható közös nyelvvel járulna hozzá, ám mindig elsőbbséget adva a népek anyanyelvének.
Az eszperantó már nem tekinthető mesterséges nyelvnek, nyelvészek bizonyítják, hogy fejlődése szinte mindenben az úgynevezett természetes nyelvek jellemzőit mutatja.
Az indoeurópai nyelvcsalád legújabb sarja, de sok jellemzője rokonítható az ázsiai nyelvekhez, az ázsiaiak négyszer könnyebben sajátítják el, mint az angolt. „Az angollal az a baj, hogy csak »elég« jól lehet boldogulni vele, és csak keveseknek nagyon jól. Az angol nyelv tanítására több generáción át csillagászati összegeket fordítottak, az eredmény mégis kiábrándító: az EU-s polgároknak csupán 13 százaléka tartja angoltudását »nagyon jónak«, de amikor objektív felmérésre kerül sor, csak 1 százalék éri el a felsőfokú nyelvvizsga szintet ‒ még az első idegen nyelv esetében is. Tehát nincs olyan nyelv, amelyet az Európai Unió lakosságának többsége jól beszélne.
Itthon pedig az emberek fele egyáltalán nem beszél idegen nyelvet.
Az eszperantó előnyelvként tanulva segíti a megcélzott nyelv elsajátítását és segítségével jelentősen fejleszthető az általános iskolások szövegértési képessége és az olvasott szövegek értelmezése” – magyarázza Szabolcs István, az Eszperantó Világszövetség Választmányának tagja. És állítja: olyan embernek, akinek semmilyen idegen nyelvi előképzettsége nincs, annak heti két-három foglalkozás mellett 3-6 hónap alatt az alapszint elérhető, de akik már tanultak idegen nyelvet, azok akár egy középszintre is eljuthatnak néhány hónap alatt és az irodalmi szinthez is legfeljebb két év tanulás kell.
„Ismeretes, hogy sok tízezer egyetemista szerezte meg a diplomáját sikeres középfokú eszperantó nyelvvizsgával 2000-2020 között, akkor 250 nyelvtanár működött itthon. Az ELTE eszperantó szakának sokáig nem volt párja a világon – sajnos 2011-ben végeztek ott az utolsó hallgatók” – teszi hozzá a szakértő. Hangsúlyozza, hogy az eszperantisták anyanyelvpártiak és nem angolellenesek.
Szabolcs István szerint az eszperantó irodalma egy hatalmas párhuzamos világ, ami felfedezésre vár.
Magyarországon is évszázados a hagyománya: az 1922-ben alapították a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) című újságot (1922-től 1949-ig). A folyóirat körül kialakult egy irodalmi iskola (Budapesti Iskola), amely az eszperantó nyelvű irodalom új, magas színvonalú műveivel gazdagította a világirodalmat. Kalocsay Kálmán munkássága nyomán az eszperantó irodalom megkerülhetetlen részévé vált Madách Imre remekműve, Az ember tragédiája és Petőfi Sándor költészete. A Magyarországi Eszperantó Szövetségnek ma néhány száz tagja van, az Eszperantó Alapítványt szintén több százan támogatják és a Virtuális Eszperantó Klub négyszáz tagból áll.
Szabolcs István küldetésének érzi megismertetni hazai írók és költők eszperantóul írt remekműveinek magyar fordításait. Idén felhívást tett közzé a költészetet szerető eszperantistáknak, hogy fordítsák le saját nemzeti nyelveikre Baghy Gyula (Tanuljunk eszperantóul tankönyv szerzője) Őszi falevelek című versét, ami van olyan szép, mint Verlaine híres verse, az Őszi dal. Azt tervezi, hogy az Európai Parlament képviselőit és az UNESCO tisztségviselőit az eszperantó következő születésnapján megajándékozzák ezzel a hatalmas verscsokorral. A szövetség dolgozik azon is, hogy a Budapesti Iskolának megszerezzék a Magyarország Kulturális Öröksége címet. Szeretnénk meggyőzni a kormányt arról, hogy Magyarország tagállamként, önállóan adjon be javaslatot az UNESCO-nak arról, hogy július 26. a nyelv születésnapja legyen az Eszperantó Világnapja.
