Függetlenként 1990-ben az SZDSZ-frakcióba ült a parlamentben, később Orbán Viktor katonapolitikai tanácsadója lett – Monográfia jelenik meg Király Béláról

Világháborús frontharcos, a nyilasok vezérkari századosa, a szovjetek szökevény hadifoglya, a halálra ítélt rákosista tábornok, a forradalom nemzetőrparancsnoka, az antikádárista szervezkedés egyik emigráns vezetője: Király Béla katonatiszt életén átsöpört a 20. század, de ő mindig talpon maradt. 1956 ikonikus, de a forradalom előtti szerepvállalásai miatt mégis megosztó alakját Nagy Imre 1989-es újratemetésén ismerhette meg a szélesebb közönség. 97 évesen hunyt el 2009-ben. Eörsi László történész tabukat sem kímélő Király-monográfiája a napokban jelenik meg a Joshua gondozásában.

Tódor János: A forradalom fősodra és hordaléka

Eörsi kötete, a megtorlás kivégzett áldozatainak eddigi legteljesebb sorstörténetét bemutató monográfia arra keresi a választ, hogy kik is voltak azok, akik elszenvedték a legsúlyosabb repressziót.

Micsoda idők voltak azok!

Pillanat szülte hősök és hazug percemberek

Ahány ember, ahány rezsim, annyi 56. Íme, néhány „kis színes” a sajátomból.

Orbán sokat romlott fejben

Harminc éve egy perőcsényi kertben számos liberális értelmiségi között két labdazsonglőr fejelgetett. Eörsi István író, akit 1956 után bebörtönöztek, és Orbán Viktor, aki két héttel korábban mondta el emlékezetes beszédét a Hősök terén. Orbán a minap szüntette meg az '56-os Intézet önállóságát, ahol az író fia, Eörsi László történész dolgozott. Vele beszélgettünk kulturális sötétségről, ami nagyon van, és az európai fénysugárról, ami alig.

Kaposvár bombázása

Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz, fia Eörsi László történész is ebből következően jól ismerte a teátrumot, sőt díszítőként dolgozott is egy ideig a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Így különösebb meglepetést nem keltett, hogy legújabb kötete a "Megbombáztuk Kaposvárt" témájául éppen a kaposvári teátrumot választotta. 

Már készül az új múlt a hatalom frissen gründolt intézeteiben

A kormány nem bízik az akadémiában és az egyetemekben, saját kutatóintézeteket hoz létre, melyek a XX. század történelmének napi politika által is gyakran érintett kérdéseit kutatják. Ma már négy ilyen kutatóintézet is van, működésükről szinte semmit nem lehet tudni. Eközben az ügynökügyek feltárására ígért szervezet nem jött létre, ahogy a már létező, ellenzéki oldalon álló Politikatörténeti Intézetet is igyekszik ellehetetleníteni a kormány.