Oroszország Ukrajna gázszektorát támadta, nyolcan meghaltak légicsapásokban

Oroszország szombaton drónok és rakéták sorozatát lőtte ki Ukrajnára, a támadásokban lakóépületek tucatjai és az energetikai infrastruktúra is megrongálódott országszerte.

Tűzoltók egy orosz rakétacsapás után összedőlt lakóépület romjait vizsgálják az ukrajnai Poltavában 2025. február 1-jén.

Elfogadták az orosz energiaszektort is sújtó 14. szankciócsomagot az uniós külügyminiszterek

Az Ukrajna ellen csaknem két és fél éve háborút indító Oroszországgal szembeni újabb fellépés a többi között a cseppfolyósított földgáz harmadik országnak való továbbértékesítését gátolja.

Josep Borrell Fontelles, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezette le az ülést.

Dupla kapacitásnál felforrhat a Duna

Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.

Illusztráció

Garancsi és a Mol is kivonul a MET-ből

A nagy tulajdonosok kiszállnak, az energiakereskedő cég a menedzsmenthez kerül. Az átalakulást bevásárlások követhetik.

Orbán Viktor és Garancsi István a felcsúti focistadionban, 2017.augusztus 24-án Fotó: Molnár Ádám

Köszmű

Mohó energiatőkés az Orbán-kabinet

Idén a magyar állam a hazai energiaszolgáltatás új szereplőjeként jelentősen emelte a leányvállalataiból kivont hasznot.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Újra energiacégekre hajt a kormány

A kormány a teljes energiaszektor megszerzését tűzte ki célul. Az úgynevezett egyetemes szolgáltatók területeinek einstandolása után most már az infrastruktúrát birtokló elosztótársaságok jönnek. Ezzel a szolgáltatók mellett a vezetékek és csövek jelentős része is állami kézbe kerülhet - írja az Index.hu az általa megszerzett miniszterelnökségi vitaanyagra hivatkozva. A vitaanyag leplezetlenül feltárja, hogy ha majd minden kiszemelt energiacég, illetve -terület állami kézbe kerül, a szabályozáson is alakítanak.

Újabb IMF-intések Magyarországnak

A magyar gazdasági kilátások igencsak visszafogottak, és továbbra is kockázatot jelent a magas eladósodottságunk – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. Az IMF nemrég járt Magyarországon és a kormányzattal folytatott egyeztetéseiket követően mostanra elkészítették a negyedik cikkely szerinti felülvizsgálatukat hazánkról. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy nem kéne növelni az állami szerepvállalást a gazdaságban és nem jó, hogy bankokat vásárolunk. Az ország külföldi finanszírozásra való támaszkodása különös sérülékenységet okozhat.

Az IMF épületének bejárata. Fotó: Getty Images

Létszámtizedelés

Több mint tíz százalékos elbocsátási dömpinggel kell szembesülniük az elkövetkező hónapokban az energia szektor dolgozóinak. A munkavállalók a helyzetét tovább rontja, hogy egy hasonló mértékű kiszervezési hullám is elindul a közeljövőben. Mindez a kormány erőszakos rezsicsökkentési intézkedéseinek a következménye - állítják szakértők. Kedvezményeik elvesztése miatt azok az alkalmazottak sem járnak jól, akiknek a cégét államosítja a kormány. 

Az államosított közműcégek dolgozóinak anyagi helyzete is romlik FOTÓ: TÓTH GERGŐ
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang