Tündérek, igricek, mókárok - Interjú Puska Veronikával

Az utóbbi években egyre több, a fantasztikum területén alkotó kortárs magyar szerző fordul a magyar folklór és mondavilág irányába, jótékonyan gazdagítva ezzel egy-egy regény világát. Puska Veronika első regényében egy fiatal garabonciás és egy Aranyos Szegeletről származó lány sorsa fonódik össze végzetesen, és miközben ők a megoldást keresik életük problémáira, az olvasók hol Budapest különböző részeit, hol Tokaj környékét, hol pedig az Alföld tájait járják be. A valóság és a varázsvilág közti vándorlás sokak számára ismerős lehet többek közt Vörösmarty és Petőfi műveiből is. A regényíró viszont egy-egy szereplő gazdag nyelvezetének megalkotásához a tájszótárak rejtelmeibe merült alá előszeretettel.  A Vétett út szerzőjével a kezdeti indulás mellett a forrásokról és magyar klasszikusokról is beszélgettünk.

Nincs magyar Shakespeare, de van nemzeti dráma

Kötelező olvasmány és ajánlott színházi elem mindhárom klasszikusunk, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, lenne más jelöltünk erre a címre. Szabó Borbála író elárulta lapunknak, számára mi a nemzeti dráma és a nemzeti színház.

Pintér Béla és Társulatának Vérvörös törtfehér méregzöld című előadása

Nádasdy Ádám ismét egy magyar klasszikust, a Csongor és Tündét tett befogadóbaráttá

A dráma magyarázó jegyzetekkel ellátott kiadása az oktatásban is hasznosítható.

A 22-es csapdája

FOTÓ: Szabó Tünde

Főszerepben a boszorkány

Csongor és Tünde a magaslatokban (Fehér Tibor, Ács Eszter) FOTÓ: MTI/KALLÓS BEA
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang