„Van néhány hun kori sírunk, de ez vajmi kevés az elméletekhez”

A Science Advances című vezető nemzetközi tudományos folyóiratban december 18-án jelent meg egy magyar tudósok összefogásából megvalósult kutatás angol nyelvű közleménye. A fő megállapítás az, hogy a Bajkál-tó vidékéről érkezett avar elit vezetésével ideérkezettek hoztak magukkal valakiket, akiket az idefelé úton szedtek össze. Ami nagyon érdekes, hogy közöttük folyamatosan kimutatható a keveredés, ugyanakkor itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencei európai lakossággal szinte egyáltalán nem.

Nincs kontinuitás, az éveken át tartó kutatás eredménye szerint a honfoglaló magyaroknak genetikailag semmi közük nem volt a hunokhoz és az avarokhoz

Korai magyarokhoz köthető egyének viszont már a honfoglalás előtt megjelentek a Dunántúlon.

Árpád népe – A legújabb ásatások legfrissebb eredményei

Megvizsgálták és kiderült, hogy a székelyek ugyanolyan sokgyökerűek, mint a magyarok vagy a legtöbb európai nép

Egy jelentős tudományos folyóiratban nemrég napvilágot látott, többszerzős tanulmány első szerzőjeként ismerhette meg Borbély Noémi nevét a tudományos világ. Ez nagy megtiszteltetés az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, az ELTE Biológia Doktori Iskola hallgatója számára. A tanulmány a ma Erdélyben élő székelyek genetikai vizsgálatáról szól. Vele, illetve az intézet igazgatójával, a mintagyűjtési és adatelemzési munkálatokban közreműködő Szécsényi-Nagy Annával beszélgettünk.

A honfoglalók genetikai öröksége nem veszett el

A honfoglalók első generációs csoportja leginkább a mai baskírokhoz hasonlított – állítja Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Genetika Tanszékének egyetemi docense. A magyarság őstörténetének neves kutatója szerint a honfoglalók genetikai örökségének körülbelül 4-5 százalékban ma is megvan bennünk.

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

A honfoglaló magyarság erős szálakkal kötődik a Volga-Urál régióhoz - derül ki egy nemrég publikált tanulmányból

A Volga-Urál vidéki, magyarokhoz köthető temetők és a Kárpát-medence középkori lakossága egyértelműen összekapcsolható.

Ki vagyok én és kik voltak az őseim? –Elődeink bennünk vannak (6.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. 

Ötzi és az Altáji Jégleány genetikája – Elődeink bennünk vannak (5.)

Őseink és a neandervölgyiek meg a gyenyiszovaiak – Elődeink bennünk vannak (4.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van segítségére a humán tudományoknak (történelem, régészet, antropológia). Sorozatunkban ezt az egyre izgalmasabb témát járjuk körbe a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenetikai Intézet munkatársainak segítségével.

Mire használható az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (3.)

Mire használható az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (2.)

Mi az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (1.)