A sikeres tüntetések nyomában

Egyszerűbb, közérthetőbb politikára lenne szükségük a civil szervezeteknek ahhoz, hogy a tavaly őszihez hasonló sikeres tüntetéshullámot hozzanak létre, amely legalább annyi embert mozgatna meg, mint néhány hónapja - állítja Krekó Péter elemző. A közvélemény-kutatások alapján egyre több potenciális szavazó ábrándul ki a kormánypártból, a megmozdulásokon mégis mind csekélyebb a résztvevők száma. Az őszi megmozdulások sikereit vizsgáltuk.

legsikeresebb tüntetés: az internetadó ellen FOTÓ: TÓTH GERGŐ

„Szerinted van, aki nem keverék-magyar?”

Kissé kaotikus körülmények között szervezték a Nem félünk a Farkastól című, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos lemondására és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) feloszlatására szervezett demonstrációt szombat délutánra a Kossuth térre. Így aztán a megjelentek száma maximum 30-ra volt becsülhető.

MTI Fotó: Kovács Attila

Olyan, hogy nőpolitika, nem létezik

Kormányzati nőpolitika egyáltalán nem is létezik, a kabinet szókészletéből a nők és férfiak egyenlősége pedig hiányzik - állítják a szakértők. Noha a kabinet szerint európai példa alapján igenis elő kívánja segíteni a nemek közötti esélyegyenlőséget és ezen belül is szem előtt tartja a nők férfiakkal egyenrangú foglalkoztatását, valójában már az alaptörvényben is csupán a népesedéspolitika egy eszközeként, potenciális anyaként jelennek meg a nők.

Az alaptörvényben is csupán potenciális anyaként jelennek meg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Akár a kétfejű kutyák

"A 19. század végére fogalmazódott meg a nőkben, hogy ne mint kétfejű kutya és ne mint kuriózum jelenjenek meg a művészek között" – hangsúlyozta Szécsi Noémi írónő, aki a Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története kiállításához kapcsolódóan tartott előadást vasárnap a századfordulós magyar művésznők helyzetéről.

Képünkön Aristide Maillol egyik bronz női aktja látható. Ahogy Maillol szobrászatában, úgy Rippl-Rónai József festészetében is k

„Nem véletlenül csomagolnak ennyien"

A rendszerváltás óta küzdünk azért, hogy pozitív irányba változzon a melegekről alkotott kép az emberek fejében, hogy elfogadják őket. Ami most történik, borzasztó, pont ez ellen dolgoztunk - állítja a Friss Gondolat (FRIGO) Egyesület elnöke. Bolyán András, Magyarország egyik legrégebbi LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) és egyéb, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat támogató szervezetének vezetője úgy látja: ma, itthon - az erkölcs- és hittankönyvek korában - különösen nehéz elfogadtatni a társadalommal a másságot, amióta pedig 2010-ben Magyarországon egy unortodox rendszerváltás ment végbe, azóta a melegek kifejezetten félelemben élnek.

Ma Magyarországon melegnek lenni a világ egyik legnehezebb dolga – állítja Bolyán András FOTÓ: MPLNÁR ÁDÁM

Tíz órát dolgoztat Lázár

Nemcsak a Miniszterelnökségen, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is tíz órát kell dolgozniuk a köztisztviselőknek - tudta meg lapunk, azután, hogy a Magyar Nemzet megírta: lerövidítik decembertől a kormányablakok nyitva tartását és a Miniszterelnökség után több minisztériumban is bevezethetik a tízórás munkaidőt. Utóbbiról a Népszava már tavaly ősszel beszámolt, akkor válaszul a Miniszterelnökség lemondta lapunk előfizetését.

Államigazgatás: a reform ellenreformja? FOTÓ: NÉPSZAVA
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang