Elnököt választ Brazília, a tét a normalitás és az Amazonas vagy a trumpista jövő

Brazília vasárnap elnököt választ, és a kampány utolsó napjára rendkívül szoros verseny alakult ki Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő államfő és Flávio Bolsonaro szenátor között. A legfrissebb Datafolha-felmérés egy lehetséges második fordulóban 48 százalékot mért Lulának és 45 százalékot Bolsonarónak, tehát hibahatár körüli a különbség. Az Atlas korábbi kutatásában a két jelölt statisztikailag fej fej mellett állt. Vasárnap így elsősorban az derül ki, milyen erőviszonyokkal fordulhatnak rá az október 25-ai második körre.

A két főszereplő két, egymással élesen szemben álló politikai hagyományt képvisel. A 80 éves Lula negyedik nem egymást követő elnöki ciklusáért indul, és a brazil baloldal meghatározó alakja maradt. Flávio Bolsonaro apja, Jair Bolsonaro politikai örökségét viszi tovább. A volt elnök puccskísérlet miatt börtönbüntetését tölti, és nem indulhat, de támogatói továbbra is fegyelmezett, országos mozgalmat alkotnak.

A kampányt a gazdaság és mindenekelőtt a közbiztonság uralta. Lula a szociális programok, a minimálbér és a nemzetközi szerep erősítését hangsúlyozza, ellenfelei viszont a magas kamatokat, az államháztartási bizonytalanságot és a megélhetési költségeket hozzák fel ellene. Bolsonaro adócsökkentést, kisebb államot, keményebb rendészeti fellépést és konzervatív társadalompolitikai fordulatot ígér.

A választás előtti utolsó napokban a diplomáciai biztonság is kampánytémává vált. Az Egyesült Államok pénteken meghatározatlan biztonsági kockázatokra hivatkozva felfüggesztette konzuli szolgáltatásait brazíliai nagykövetségén és konzulátusain, Ausztrália pedig bezárta fővárosi, brasíliai nagykövetségét. A brazil szövetségi rendőrség São Paulóban és a szövetségi főváros térségében házkutatásokat tartott amerikai diplomáciai létesítmények elleni feltételezett fenyegetések ügyében, de konkrét támadási tervet egyelőre nem igazolt.

A lépés azért kapott különös politikai jelentőséget, mert Lula korábban többször figyelmeztetett külföldi beavatkozási kísérletekre. Kampánya szombaton azt kérte a legfelsőbb választási bíróságtól, hogy vizsgálja meg az amerikai konzuli szolgáltatások felfüggesztésének körülményeit. Washington tagadja, hogy a döntésnek választási célja lenne. Donald Trump ugyanakkor nyíltan rokonszenvezett a Bolsonaro családdal, és közölte, hogy az Egyesült Államok szorosan figyeli a választást.

A két vezető jelölt közvetlen televíziós összecsapása elmaradt. A TV Globo csütörtökre tervezett utolsó nagy vitáját végül lemondták, miután Lula és Bolsonaro sem vállalta a részvételt, a lebonyolítást pedig két bírósági döntés is megnehezítette. A választók így a kampány utolsó szakaszában nem láthatták egymással szemben a két fő esélyest, akik inkább külön rendezvényeken és online műsorokban próbálták mozgósítani saját táborukat.

Az Amazonas jövője ismét világpolitikai jelentőségű ügy. Lula kormánya erősebb erdővédelmet és aktívabb nemzetközi klímapolitikát hirdet, míg a bolsonarista tábor nagyobb teret adna a bányászatnak, az agrártermelésnek és az infrastruktúra-fejlesztésnek. Brazília a világ egyik legnagyobb szója-, marhahús-, cukor- és kávéexportőre, ezért az agrárszektor támogatása mindkét oldal számára fontos, Kína pedig olyan meghatározó felvevőpiac, amellyel egyik jelölt sem akar nyílt konfliktust.

Lula többpólusú világrendről beszél, fontosnak tartja a BRICS-et és Brazília stratégiai autonómiáját, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával. Flávio Bolsonaro a Trump-kormányzathoz közelebb álló külpolitikát ígér, és keményebb hangot használna a latin-amerikai baloldali kormányokkal szemben.

A 2022-es választás emléke továbbra is erősen jelen van. Jair Bolsonaro támogatói hónapokon át vitatták Lula győzelmét, majd 2023 januárjában tömeg rohanta meg a kongresszust, a legfelsőbb bíróságot és az elnöki palotát. A brazil választási hatóságok ezért különösen érzékenyek minden, a voksolás tisztaságát előre megkérdőjelező állításra, és gyorsított eljárásokkal próbálnak fellépni a hamisított videók, manipulált tartalmak és dezinformáció ellen.

Ha vasárnap egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint felét, október 25-én második fordulót tartanak. A felmérések alapján ez a reális forgatókönyv, de a politikai erőviszonyok tényleges nagyságát az első kör mutatja meg. Brazília választása nem csak az ország gazdasági és társadalmi irányáról dönt: az Amazonas, az EU–Mercosur-kapcsolat, valamint Washington és Peking latin-amerikai befolyása miatt az eredményt világszerte figyelik.