Lettországban szombat reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, a választók a százfős parlament saeima összetételéről döntöttek. A május óta hivatalban lévő Andris Kulbergs centrista Egyesült Listája (AS) mintegy 14 százalékos támogatottsággal állt az első helyen, az esti exit poll eredmények szerint a voksok 35,6 százalékával győzött is, ám a rendkívül széttagolt pártrendszerben ez csak kiindulópont lehet a koalíciós tárgyalásokhoz. A kampányt az orosz–ukrán háború, a balti térség biztonsága és az elmúlt hónapok légtérsértései határozták meg. A NATO- és EU-tag Lettország Oroszországgal és Belarusszal is határos, ezért a választás tétje túlmutat a belpolitikai erőviszonyokon. Közel 1,56 millió választó jogosult szavazni, miközben a hatóságok a hibrid fenyegetések, köztük a kibertámadások és a dezinformáció miatt is fokozott készültségben vannak.
Kulbergs 47 éves üzletember és amatőr raliversenyző, aki az előző kormánykoalíció összeomlása után került a miniszterelnöki székbe. A válság egyik közvetlen oka az volt, hogy katonai drónok észrevétlenül jutottak be a lett légtérbe. Bár az érintett eszközök ukrán eredetűek voltak, Riga szerint az incidensek az orosz háború következményei, és súlyos hiányosságokra világítottak rá a légvédelemben. Kulbergs ezért a kampányban további radarokat, elfogódrónokat és alacsonyan repülő eszközök észlelésére alkalmas rendszereket ígért. A balti államok számára az ukrajnai tapasztalatok különösen fontosak: az olcsó, kis méretű drónok ellen a hagyományos légvédelmi rakéták önmagukban túl drágák és nem minden esetben elég gyorsak, ezért Riga többrétegű védelmet épít.
A kormányfő fenn akarja tartani a GDP öt százalékának megfelelő védelmi kiadást is, ami a NATO-ban a legmagasabbak közé tartozik. Ukrajna támogatásáról azt mondta: Kijevnek most kell megadni minden szükséges eszközt ahhoz, hogy katonai fölénybe kerüljön. Lettország lakosságához és gazdasági méretéhez képest eddig is az egyik legjelentősebb európai támogató volt, miközben a társadalom egy részében egyre erősebben jelenik meg a háború költségei miatti elégedetlenség. A vita azért is éles, mert az ötszázalékos védelmi szint fenntartása hosszú távon költségvetési átcsoportosításokat igényelhet, miközben az egészségügy, az oktatás és a megélhetési kiadások szintén erős választói nyomást jelentenek.
A biztonság ára
A kormánypártok legélesebb ellenfele a nyíltan Moszkva-barátként számon tartott Szuverén Hatalom (exit poll: 10,8 százalék). Vezetője, Julia Stepanenko szerint Lettországnak vissza kellene fognia Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, és inkább a megélhetési problémákra kellene költenie. A párt azt állítja, hogy választói békét akarnak, nem légiriadókat és óvóhelyeket. Stepanenko ugyanakkor azt is mondja, hogy Ukrajnának győznie kell, ezt azonban szerinte tárgyalásokkal, nem újabb fegyverszállításokkal lehet elérni.
A vita mögött a lett társadalom sajátos szerkezete is keresendő.
Az 1,9 milliós országban jelentős az orosz anyanyelvű kisebbség, különösen az ország keleti részén és Rigában. Az orosz-ukrán háború kezdete óta a kormány szigorította az orosz nyelv használatát az oktatásban, több szovjet emlékművet eltávolított, és keményebben lépett fel az orosz állami propaganda ellen. Moszkva kisebbségellenes politikával vádolja Rigát, a lett vezetés viszont azt állítja, hogy Oroszország a nyelvi és történelmi vitákat politikai befolyásszerzésre használja.
A közvélemény-kutatások alapján legalább két további párt biztos esélyes a parlamentbe jutásra. A populista Lettország az Első (exit poll: 11,3 százalék) Ainars Slesers vezetésével az utóbbi hónapokban egyre kritikusabban beszélt Ukrajna támogatásának gazdasági áráról, miközben hivatalosan elítéli az orosz inváziót. A baloldali Progresszívek (exit poll: 11,1 százalék) főként fiatal és városi választókra támaszkodnak. A bejutási küszöb öt százalék, ezért néhány kisebb párt teljesítménye alapvetően átrendezheti a mandátumarányokat.
Nehéz koalíció jöhet
Kulbergs akkor is nehéz helyzetbe kerülhet, ha pártja végez az első helyen. A felmérések hét parlamenti párttal számolnak, és elképzelhető, hogy a kormányfőnek olyan erőkkel is tárgyalnia kell, amelyek az ukránpolitika több elemét bírálják. A NATO a választás idején is megerősített figyelmet fordít a lett légtérre; az AP szerint a biztonsági szolgálatok ugyanakkor eddig nem jeleztek jelentős külföldi beavatkozást a voksolásba. A fenyegetésről szóló vita így elsősorban a háború közelségéből, a légtérsértésekből, a kibertámadásoktól és dezinformációtól való félelemből táplálkozik.
A voksolás nem arról dönt, támogatja-e Lettország Ukrajnát, hanem arról is, milyen árat hajlandó ezért hosszabb távon vállalni.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint este nyolckor zárnak, az első részeredmények néhány órával később várhatók. A végleges politikai kép azonban akkor sem feltétlenül rajzolódik ki gyorsan: a koalíciós egyeztetések napokig vagy akár hetekig tarthatnak.
