Új szakaszba lépett a Jordan Bardella körül kirobbant antiszemitizmus-vita: a Mediapart október 1-jén nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyekkel saját állítása szerint igazolni tudja a Nemzeti Tömörülés elnökének tulajdonított, 2013–2015 közötti üzenetek hitelességét. Az oknyomozó portál Messenger-beszélgetéseket és e-maileket közölt, és azt állítja, hogy az adatokat a Facebookot működtető Meta nyilvántartásával vetették össze, majd bírósági végrehajtó is hitelesítette a technikai elemeket.
Bardella, aki a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) elnöki tisztségét is betölti, továbbra is kategorikusan tagad. A 31 éves politikus szerint a közzétett képernyőmentések manipulálhatók, az idézetek hamisak, és politikai lejárató akció zajlik ellene. A Mediapart első cikke után rágalmazás miatt indított eljárást, az új dokumentumok megjelenése után pedig hamisítás és hamis okirat felhasználása miatt is feljelentést helyezett kilátásba. A párt vezetése, köztük Marine Le Pen, nyilvánosan kiállt mellette.
A Mediapart szeptember 28-án azt írta, hogy Bardella pályája elején olyan üzeneteket küldött, amelyek klasszikus antiszemita összeesküvés-elméleteket ismételtek, köztük a zsidók bankrendszer feletti ellenőrzéséről szóló állítást.
A szerkesztőség szerint a vizsgálat tavasszal indult, és 18 emberrel készítettek interjút. Az október 1-jei publikáció már nem csupán az idézeteket, hanem az ellenőrzés módszerét és a háttérdokumentumok egy részét is bemutatta.
A Le Monde és az Euronews beszámolója szerint a Mediapart olyan Facebook Messenger-adatokat is közölt, amelyek eredetét a portál a Meta rendszeréhez köti. Ez azért lényeges, mert Bardella és a Nemzeti Tömörülés első reakciója arra épült, hogy egyszerű képernyőképeket bárki előállíthat. A politikus fenntartja, hogy az új anyag sem bizonyít semmit, így a dokumentumok hitelességének végső jogi megítélése várhatóan bírósági eljárásban dől el.
Franciaországban felnőtt egy populista csodagyerek, már 28 évesen miniszterelnök lehetAz ügy különösen érzékeny a Nemzeti Tömörülés számára, mert Marine Le Pen több mint egy évtizede arra építi stratégiáját, hogy eltávolítsa a pártot a Nemzeti Front történelmi antiszemita örökségétől. Apját, a RN elődpártja, a Nemzeti Front alapítóját, Jean-Marie Le Pent több alkalommal marasztalták el rasszista vagy antiszemita kijelentések miatt, és lánya végül ki is záratta a pártból. Bardella fiatal, médiaképes vezetőként ennek a „normalizálási” folyamatnak az egyik legfontosabb arca lett.
A RN ráadásul az elmúlt években látványosan közeledett az izraeli jobboldalhoz, és az antiszemitizmus elleni fellépést saját politikai identitásának részévé igyekezett tenni. A CRIF francia zsidó ernyőszervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a nyilvánosságra hozott üzenetek valódiak, az súlyosan megkérdőjelezi a párt átalakulásáról szóló állítást.
A francia kormány több tagja szintén a Nemzeti Tömörülés történelmi hátterére tett utalásokat.
Jean-Noël Barrot külügyminiszter szerint az antiszemitizmus nem idegen a párt hagyományától, míg más kormányzati szereplők azt hangsúlyozták, hogy a Bardellának tulajdonított szövegek éppen azt a múltat idézik fel, amelytől a párt évek óta próbálja elhatárolni magát. Ezek politikai értékelések; Bardella jogilag és nyilvánosan is vitatja a neki tulajdonított kijelentéseket.
A 2027-es elnökválasztás miatt minden ilyen ügynek külön súlya van. Marine Le Pen júliusi fellebbviteli ítélete után ismét indulhat az államfői posztért, és jelezte is, hogy kampányolni fog, miközben az ítélet ellen a semmítőszékhez fordult. A párt terve szerint győzelme esetén Bardella lenne a miniszterelnök. Így a pártelnök személyes hitelessége közvetlenül része a választási stratégiának.
A Putyin-rezsim miatt tovább mélyül a törés az európai radikális jobboldal pártjai közöttA Mediaparttal szembeni hangnem is vitát váltott ki. Le Pen a portállal szemben „kevláröltönyt” emlegetett, amit a szerkesztőség fenyegetésként értelmezett. A párt szerint viszont az újságírók politikai kampányt folytatnak, és az eljárásokban kívánják bizonyítani, hogy a közölt anyagok hamisak. Az ügy ezért egyszerre lett antiszemitizmus-vita, sajtószabadsági konfliktus és a 2027-es kampány egyik korai ütközőpontja.
A következő hónapokban két kérdés válhat szét: a nyilvánosság előtt az, mennyire hiteles a Nemzeti Tömörülés szakítása saját szélsőséges múltjával, a bíróságon pedig az, bizonyítható-e, hogy a közzétett üzeneteket valóban Bardella írta. A történtek a francia jobboldal egészére is hatással lehetnek. A Nemzeti Tömörülés az elmúlt években azzal tudott új választói csoportokat megszólítani, hogy a kormányképességet és a fegyelmezett vezetői képet helyezte előtérbe, miközben háttérbe szorította a párt alapító nemzedékének botrányait. Ha a nyilvánosságban tartósan napirenden marad Bardella fiatalkori politikai közege és szóhasználata, a kampánynak ismét olyan identitáskérdésekkel kell foglalkoznia, amelyeket a pártvezetés lezártnak szeretett volna tekinteni.
