Andrej Babiš cseh miniszterelnök az elmúlt hetekben a korábbinál jóval keményebben beszél Oroszországról. A Deník N szerint a fordulat hátterében nemcsak a lengyel és más szövetséges hírszerzési figyelmeztetések állnak, hanem a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tájékoztatása is, amelyben a cseh kormányfő a térséget fenyegető orosz műveletekről kapott információkat. A lap úgy fogalmazott: Babiš felismerte, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Európa ellen. Ezen felismeréséhez azonban az amerikai hírszerzés figyelmeztetése is kellett. A nyilvánosságra került információk nem teszik lehetővé annak megállapítását, pontosan milyen minősített adatokat osztottak meg vele.
A cseh kormányfő nemrégiben azt mondta: Csehország Oroszország részéről hibrid háborúval néz szembe, ezért a cseh szolgálatok a lehető legnagyobb figyelmet fordítják az orosz hírszerzési műveletekre. A kijelentés azért volt feltűnő, mert Babiš és pártja, az ANO korábban az Orbán-kormány által is sokszor hangoztatott „békepárti” üzeneteket fogalmazott meg, és sokszor bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egyes formáit. A miniszterelnök most már azonban azt is egyértelművé tette, hogy a NATO egy balti tagállama elleni orosz támadás esetén Csehország teljesítené szövetségi kötelezettségeit. Ez jelentős elfordulás az orbáni retorikától.
A figyelmeztetés még nem a támadás jóslata
A nyilvánosságra került hírszerzési értékelések ennél óvatosabb képet mutatnak. A cseh Biztonsági Információs Szolgálat, a BIS szeptember 20-án közölte: nincs tudomása Csehországot közvetlenül és konkrétan fenyegető támadásról, a helyzetet azonban felkészülési feladatként kell kezelni. A rendőrség közben operatív módon megerősítette a járőrözést egyes közlekedési csomópontoknál. A cseh hatóságok tehát nem közelgő hagyományos katonai támadásra készülnek, hanem olyan szabotázsokra, kiberműveletekre és infrastruktúra elleni akciókra, amelyek a fegyveres konfliktus küszöbe alatt maradhatnak.
A riasztások egyik közvetlen előzménye Donald Tusk lengyel miniszterelnök szeptember 17-i parlamenti felszólalása volt. Tusk hírszerzési információkra hivatkozva azt mondta, hogy Moszkva a következő hónapokban drónokkal, rakétákkal vagy más eszközökkel végrehajtható, megtévesztő jellegű akciókat mérlegelhet olyan államok ellen, amelyek Ukrajnát támogatják. A cél szerinte nem feltétlenül területszerzés lenne, hanem a NATO politikai egységének tesztelése és annak elbizonytalanítása, hogy mikor indokolt a kollektív védelemről szóló ötödik cikkely alkalmazása.
A nyugati értékelések szintén úgy látják, hogy a fő veszély nem egy nagyszabású invázió, hanem a szabotázs, a kibertámadás és a korlátozott provokáció.
Hasonló következtetésre jutott a dán katonai hírszerzés is. Értékelése szerint Oroszország várhatóan fokozza a Nyugat elleni hibrid műveleteket, és bár egy teljes körű NATO elleni háború esélye továbbra is alacsony, nőtt egy korlátozott katonai akció kockázata. A NATO európai főparancsnoka, Alexus Grynkewich tábornok közben arról beszélt, hogy a szövetség erősíti a hírszerzési információk megosztását az egyre gyakoribb szabotázsgyanús és drónincidensek miatt. Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanakkor óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy a szövetség rendelkezik a szükséges védelmi tervekkel.
Prágának van tapasztalata a szabotázzsal
A cseh hatóságok 2021-ben hozták nyilvánosságra, hogy vizsgálatuk szerint a GRU 29 155-ös egységének tagjai álltak a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbanások mögött. A detonációkban két ember meghalt. Prága ezután 18, hírszerzőként azonosított orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig hasonló lépésekkel válaszolt. A cseh szolgálatok azóta is rendszeresen figyelmeztetnek az orosz kiber-, dezinformációs és fedett befolyásolási műveletekre.
Az elmúlt hónapok európai esetei tovább növelték az aggodalmat. Észtország orosz állami megrendeléssel hozott összefüggésbe egy tallinni hadiipari vállalat ellen elkövetett gyújtogatást; Németországban és más országokban szabotázsgyanús ügyeket vizsgálnak, a Balti-tengeren pedig tenger alatti kábelek rongálása miatt erősítették a megfigyelést. Moszkva rendszeresen visszautasítja ezeket a vádakat.
A NATO számára éppen az okozza a legnagyobb problémát, hogy sok esetben időigényes és nehéz minden kétséget kizáróan bizonyítani az állami megrendelést. A cseh belügyi vezetés ezért nemcsak a katonai objektumok, hanem a vasúti csomópontok, energetikai és más kritikus létesítmények védelmét is kiemelt feladatnak tekinti. A cél az, hogy az alacsony költségű, közvetítőkön keresztül szervezett akciók ne tudjanak aránytalanul nagy társadalmi vagy gazdasági zavart okozni.
Babiš retorikai fordulata ezért nem annak bizonyítéka, hogy a cseh vezetés közvetlen orosz támadásról kapott volna biztos értesülést.
Sokkal inkább azt jelzi, hogy Prágában is komolyabban veszik a szürkezónás műveletek kockázatát.
A kormány számára a következő feladat a kritikus infrastruktúra védelmének erősítése, a rendőrségi és hírszerzési együttműködés javítása, valamint a lakosság tájékoztatása anélkül, hogy a fenyegetésekből pánikkeltés legyen. A cseh vita így ugyanarról szól, mint egyre több európai országban: miként lehet felkészülni a háború alatti küszöbön zajló támadásokra úgy, hogy közben ne mossák össze őket egy közvetlen katonai invázió veszélyével.
A cseh kormányon belül ez politikailag is kényes kérdés, mert a koalíció egyes szereplői meglehetősen visszafogottan beszélnek Oroszországról. Babišnak így egyszerre kell hitelesen kezelnie a biztonsági szolgálatok figyelmeztetéseit és fenntartania egy olyan kormányzati együttműködést, amelyben az orosz fenyegetés megítélése sem egységes.
Oroszország hónapokon belül határozottabb műveletekbe kezdhet NATO-országok ellenOrosz eldobható ügynökök és kínai kémhálózatok miatt riadót fújt a cseh szolgálatPróbálják az ukránokra hárítani a felelősséget 1968-as csehországi bevonulásért, kár, hogy nincs tény, amely ezt a vádat bizonyítaná