A Ferencvárosi Torna Clubnál nem úgy zajlik az elnökválasztás, ahogy a szokásjog alapján gondolná az ember. Az októberi tisztújításon a tagság nem közvetlenül az elnökről szavaz – előbb az elnökség tagjait választja meg, majd az új elnökség saját soraiból választja ki az FTC elnökét. Ez nem szabálytalan, sőt a magyar egyesületi jog ismeri ezt a modellt. Az FTC azonban a nagy sportegyesületek között ezzel egy meglehetősen sajátos konstrukciót alkalmaz.
A Vasasnál például a küldöttközgyűlés választja az elnököt, az MTK-nál a küldöttek az elnök személyéről és az elnökségről is közvetlenül döntenek. A BVSC-Zuglónál a legutóbbi tisztújításon szintén a küldöttgyűlés választotta meg az első számú vezetőt, a BEAC-nál a 2026-os tisztújításon a többiekhez hasonlóan közvetlenül a küldöttgyűlés döntött az elnök személyéről.
Az FTC alapszabálya egyértelműen fogalmaz: az elnököt az elnökség saját tagjai közül választja.
Vagyis aki nincs benne az új testületben, az az elnöki szavazásban sem lehet induló. Ez jelentősen megváltoztatja a választás logikáját.
Aki az elnöki posztra pályázna, annak először az elnökségi tagságot kell megszereznie. A tényleges elnökválasztás csak ezután következik. A 2022-es tisztújítás is ezt a forgatókönyvet követte. A közgyűlés megválasztotta az elnökségi tagokat, majd az új elnökség ülésén ismét Kubatov Gábort bízta meg az FTC vezetésével.
Háromnegyedes támogatás kell
Az FTC alapszabálya jelenleg kilenc elnökségi tagot sorol fel, de a testület mandátuma az októberi tisztújítás előtt megszűnik. Ha a következő ciklusban valaki elnök akar lenni, előbb a kilenc elnökségi hely egyikét kell megszereznie. Az elnököt titkos szavazással kell megválasztani, és a jelöltnek a legtöbb szavazatot kell megszereznie, valamint legalább az elnökségi tagok háromnegyedének támogatását is meg kell kapnia.
Vagyis az elnöknek nagyon széles támogatást kell szereznie saját testületében, ami tovább növeli az első lépcső jelentőségét, hogy egyáltalán kik szavazhatnak az elnökről.
Fontos leszögezni: ebből nem következik, hogy az FTC rendszere szabálytalan vagy példátlan lenne. A Polgári törvénykönyv is lehetővé teszi, hogy egy egyesület elnöksége a saját tagjai közül válassza meg az elnökét, ez több egyesület, még a vadászok körében is alkalmazott gyakorlat. Az FTC elnökválasztási rendszere legfeljebb a vele egy ligában utazó klubokéhoz képest szokatlan.
Átírják a játékszabályokat
Kubatov Gábor megválasztása szinte biztosra vehető lett volna, csakhogy eközben a kormány belengette az összeférhetetlenségi törvényt. A sportvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szerint a nagyobb, 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek és sportszövetségek élén nem állhatnának aktív politikai tisztségviselők.
A tilalom többek között a kormánytagokra, államtitkárokra, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, kormánybiztosokra és kormánymegbízottakra vonatkozna.
A szabály nem csak az aktuális politikai tisztségviselőket érintené: a politikai megbízatás megszűnése után négy évig is fennmaradna a kizárás.
Emellett négy évig nem lehetne sportvezető az sem, akinek korábbi vezetői időszakában szabálytalanságot tártak fel az állami támogatások felhasználásával kapcsolatban. A Fradiváros ügyében még nincs végeredmény, a 11,2 milliárd forintos állami forrás szabályos elköltésének vizsgálata folyamatban van, de már önmagában az, hogy egyáltalán felvetődhet a gyanú, nehezen értelmezhető úgy, ami növelné Kubatov Gábor reális esélyeit.
Öttől tíz évig terjedő börtön lehet a tét a Fradiváros ügyében, de egyelőre senkit nem lehet megnevezni - Kubatov Gábor elnök máris reagált a feljelentésreNem leszámolás, a politika visszaszorítása
Kálnoki-Kiss Attila az Inforádióban azt mondta, az új összeférhetetlenségi szabályozás nem személyes bosszú vagy leszámolás, hanem a sport közvetlen politikai befolyásának visszaszorítását szolgálja. A sportállamtitkár hangsúlyozta, hogy általános szabályról van szó, amelyet nem konkrét személyekre szabtak.
Szerinte a jövőben mindenkinek el kell döntenie, hogy politikus vagy sportvezető akar lenni, a két szerep nem fér össze.
Ugyanakkor kijelentette: a politikusok továbbra is lobbizhatnak egy-egy sportklub érdekében, akár stadionfejlesztésért is. Mondjuk ahhoz komoly képzelőerőre van szükség, hogy valaki a jelenlegi társadalmi klímában és az Orbán-kormány közéletet megosztó stadionépítési láza után újra stadionért lobbizna, de a magyar sport gyakran képes felülírni a realitásokat.
