Kormányzati sajtótájékoztató: véget vetnek a politikus sportvezetők korának, jön a zöldőrség, beindul a gyermekvédelmi krízisprogram

Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban a kormány – jelentette be a pénteki kormányzati tájékoztatón Magyar Péter. A miniszterelnök kiemelte, hogy a sportból az elmúlt 16 évben politikai befolyási övezet lett, fideszes hűbérbirtokként működtek a sportági szakszövetségek. – Bevezetjük a személyi összeférhetetlenséget, valamint azt, hogy négyéves kizárás jöhet a támogatásból, ha azok felhasználásánál súlyos szabálytalanságokat tárnak fel az adott egyesületnél vagy szövetségnél – ismertette a kormányfő.

Amint hatályba lépnek a jogszabályok, miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és állami tulajdonú cég vezetője nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500 főnél több igazolt sportolót foglakoztató sportszervezetben. Magyar Péter felhívta a figyelmet, hogy a fideszes sportvezetők egy része már távozott, így Németh Szilárd a birkózást, Lázár János a teniszt, Kósa Lajos a korcsolyázókat, Szűcs Lajos a horgászokat, Semjén Zsolt a vadászokat összefogó szervezetek éléről. Megemlítette, hogy ma még Szijjártó Péter a Honvéd, Kubatov Gábor „megbukott autónepper” a Ferencváros, Deutsch Tamás az MTK elnöke, de ezek a szabályok hamarosan hatályba lépnek.

Mellettük az MTI összeállítása szerint az összeférhetetlenségi jogszabály érintheti Schmidt Gábort, a Magyar Kajak-kenu Szövetség, Polyánszky Zoltánt, a Magyar Sakkszövetség, Csampa Zsoltot, a Magyar Vívó Szövetség elnökét.

A legutóbbi kormányülésen hozott határozatok közül Magyar Éva kormányszóvivő ismertette, hogy a 2027. január 1-jével felálló Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságon belül

 Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el, valamint országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék-kezeléshez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezést, ellenőrzést és szankcionálást. A főhatóságot létrehozó törvényről a kormány társadalmi egyeztetést indít.

A kormányszóvivő ismertette azt is, hogy hatmilliárd forint közvetlen szakmai programokra, további 3,4 milliárd forint pedig fejlesztésekre jut abból a 9,5 milliárd forintból, amelyet a gyermekvédelmi rendszerben kialakult krízis kezelésére fordít a kormány.

A kormány több szakemberrel és intenzívebb szakmai támogatással megerősít 15 speciális gyermekotthont, ahol 120 gyermek kaphat segítséget. A kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére külön program indul, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek lelki és szakmai támogatást kapnak, korszerűsödnek az informatikai rendszerek, csökken az adminisztráció, fejlődik az eszköz- és gépjárműpark.

November 30-áig megkapják az arra jogosultak az iskolakezdési támogatás második, 50 ezer forint értékű utalvány formájában érkező részét – közölte Magyar Éva. Elmondta, az utalványokat jövő év március 15-éig lehet felhasználni iskolai felszerelésekre, ruházati cikkekre, vitaminokra, gyógyászati segédeszközökre, egyes digitális és műszaki cikkekre, továbbá fejlesztőjátékokra. Az utalványt olyan címletekben kézbesíti a posta, hogy egyenlően lehessen megosztani a gyermeket felváltva gondozó szülők között. A kormány döntött arról is, hogy pótlólag megkaphassák a támogatás első részletét azok is, akikhez eddig nem jutott el adminisztrációs hiba miatt. A Pénzügyminisztérium adatai szerint 6642 ilyen jogosult van.

Az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét is átalakítja a kormány, a jövőben a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig megkapja az érintett agrár-, élelmiszerlánc-, állat- és növényegészségügyi hatásköröket. Magyar Éva kiemelte, hogy az átalakítást az eddigi rendszer lassúsága és rugalmatlansága indokolja; több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg.

Magyar Péter a már korábban ismertetett döntések közül kiemelte, miszerint a politikusok vagyonosodási vizsgálata fontos ígéretük volt, hogy megszűnjön az az áldatlan állapot, hogy valakik bejönnek lyukas nadrágban a politikába, és tíz vagy húsz év múlva milliárdosként, kastélyokkal, tőkealapokkal, céghálókkal, ingatlanok százaival, földek megszerzésével távoznak onnan. – Joggal várják el az állampolgárok, hogy a törvények ne csak szavakban, hanem tettekben is mindenkire vonatkozzanak. – A kormányfő tájékoztatása szerint

A NAV keretén belül legalább 50 revizor fog ezzel foglalkozni, és ha eltéréseket, eltitkolt vagyonelemeket találnak, azt jelzik a NAV bűnügyi nyomozóinak, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (NVVH) és a nyomozó hatóságoknak, ügyészségnek, rendőrségnek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) eddig fizetett 5000 forintos hozzájárulás eltörléséről a miniszterelnök kiemelte, hogy a kötelező hozzájárulás eltörlésével 900 ezer magyar vállalkozásnak nyújtanak segítséget. A pénzükért a vállalkozók ugyanis nem kaptak semmit, azokat a kamaránál minden másra, promócióra, PR-ra és utazásokra költötték. A kormány kamarai biztost jelöl ki, és csaknem 3 milliárd forint állami támogatást követel vissza az MKIK-tól. – Az érintett vállalkozásokkal együtt a kormány is várja, hogy létrejöjjön a megújult kamara, megtisztuljon, a politikai bűnözőket eltávolítsák maguk közül – tette hozzá Magyar Péter, aki szerint a kormány nyitott a valódi együttműködésre a kamarákkal.

Az RTL kérdésére, miszerint korábban a Tisza Párt ígéretei között szerepelt a családi pótlék megduplázása, és ez eddig nem történt meg, a parlamentben már csak nagyarányú emelést említett, azt is csak jövőre, Magyar Péter azt mondta, hogy a programjukban le van írva. Az okok között említette, hogy az előző kormány a végletekig kifosztotta az országot, például olyan szerződésekkel, mint a most megszüntetendő autópálya-koncesszió.

– sorolta a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy 2008 óta sem a szocialista, sem a fideszes kormányok nem emelték a családi pótlékot egy fillérrel sem.

A Telex azt kérdezte, hogy ha az autópálya-koncessziót felmondják, ki kapná meg az üzemeltetést. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közölte, hogy szándékaik szerint az állami tulajdonú Magyar Közút, amint visszakapja az ahhoz szükséges vagyont, eszközöket és az üzemeltetést végző sok száz dolgozót. Azt tervezik, ez év végével ez megtörténik, de ehhez kell a koncesszor együttműködése is, ellenkező esetben akár többéves jogvita lehet a szerződésben – magyar bíróságok helyett – megdöbbentő módon kikötött nemzetközi választott bíróság előtt.

A HVG felvetésére – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábbi információit cáfolva – Magyar Péter kijelentette: soha nem folyt megfigyelés a lap forrásai ellen. Panyi azt írta nemrég, hogy csaknem húsz jelenlegi és korábbi katonatisztről kezdhetett információt gyűjteni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), mert őket gyanították a Szuvák Attila ideiglenes vezető kinevezése után megjelent HVG-cikkek forrásainak. A kormányfő azt is cáfolta, hogy Szuvák Attila – akit korábban lefotóztak tiszás logóval ellátott ruhában – tiszás aktivista lenne; utalt arra, hogy vannak szabályok a KNBSZ-től eltávozott emberekre. A HVG-t arra szólította fel, hogy vagy hagyjanak fel a dezinformációval, vagy bizonyítsák vádjaikat.

Az M1 Híradó a főváros súlyosnak mondott pénzügyi helyzetéről érdeklődött, például arról, hogy október közepén be kellene fizetnie a budapesti városházának 86 milliárd forint szolidaritási adót. Magyar Péter a felvetésre megjegyezte: ha annyiszor – minden héten és különböző okokból – csődbe ment volna a főváros, mint ahogy arról nyilatkoztak az önkormányzatnál, akkor nagyon nagy baj lenne.

– Anélkül, hogy kétségbe vonnám a nehéz helyzetet, láttam mindenféle rendezvényt és annyi személyügyi kimutatást, hogy jutalmakra 30-40 százalékkal többet költ „a csődben lévő főváros”, mint pár éve – mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy tárgyalnak a fővárossal és más önkormányzatokkal is a rendszer átalakításáról. Vitézy Dávid hozzáfűzte, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt már tárgyaltak Kármán András pénzügyminiszterrel a főváros vitatott pénzügyi helyzetéről. Jelenleg szakértői egyeztetések zajlanak, a jövő héten pedig az Országgyűlés újból létrehozza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amely hivatalos egyeztetési fórum lesz a város és a kormány között, és annak keretében tudnak majd megoldásokat találni a problémákra.