Németországban egyszerre két választási eredmény jelezte, milyen mélyre jutott a CDU válsága Friedrich Merz kancellársága alatt. Mecklenburg–Elő-Pomerániában a kereszténydemokraták 4,9 százalékot szereztek, így történetük során először kiestek egy tartományi parlamentből. Berlinben ugyan bent maradtak, de 18,8 százalékkal csak másodikak lettek a 25,7 százalékot elérő Balpárt mögött, és elvesztették a városháza vezetésének esélyét. Merz hétfőn már nem csak a párt helyi gyengeségeiről beszélt: elismerte, hogy a szövetségi politika, sőt személy szerint ő maga is szerepet játszott a vereségekben. Lemondani azonban nem akar, és közölte, hogy sem vasárnap este, sem hétfő délelőtt nem vetődött fel személyi kérdés a pártvezetésben.
Két választás, két figyelmeztetés
A legsúlyosabb csapás Mecklenburg–Elő-Pomerániában érte a CDU-t. Az AfD 38,2 százalékkal megnyerte a választást, több mint megduplázva 2021-es eredményét. A Manuela Schwesig miniszterelnök vezette SPD 35,5 százalékot kapott, és bár veszített korábbi támogatottságából, a kampány végére jelentősen csökkentette hátrányát. A CDU viszont a 2021-es 13,3 százalékról 4,9-re zuhant.
A CDU 1949 óta nem szenvedett ilyen súlyos vereséget tartományi választáson.
A kudarc annál fájdalmasabb, mert két héttel korábban Szász-Anhaltban is az AfD végzett az első helyen. A keletnémet tartományokban így rövid időn belül kétszer is megerősödött az a tendencia, hogy a hagyományos középpártok egyre nehezebben tartják meg választóikat. Mecklenburg–Elő-Pomerániában a CDU gyengeségét az is fokozta, hogy a kampány a Schwesig és az AfD közötti párharcra szűkült, így a kereszténydemokraták politikailag két erő közé szorultak. A tartományban az SPD csak a Balpárttal és a Zöldekkel együtt tudna többséget alkotni, miközben az AfD-nek győzelme ellenére továbbra sincs koalíciós partnere.
Berlinben más irányból érkezett a figyelmeztetés.
A Balpárt 25,7 százalékkal története során először nyert fővárosi választást, miközben a CDU 28,2-ről 18,8 százalékra esett. Az AfD 16,3 százalékkal a harmadik helyre került, az SPD pedig 12,1 százalékos eredményével történelmi mélypontra jutott Berlinben. A jelenlegi CDU–SPD-városvezetésnek nincs többsége, a győztes Elif Eralp pedig a Zöldekkel és az SPD-vel készül tárgyalni. A berlini eredmény ezért nemcsak a kereszténydemokraták vesztesége, hanem a hagyományos kormánypártok általános gyengülésének újabb jele.
Merz marad, de nő a nyomás
A kancellár hétfői sajtótájékoztatóján már óvatosabban fogalmazott, mint a választási éjszakán. Azt mondta, túl sok kérdésre nem adtak kielégítő választ a választóknak, és változtatni kell azon, ahogyan a kormány az emberek félelmeire és mindennapi gondjaira reagál. Külön kitért az egészségügy igazságossági problémáira is. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy a gazdaság élénkítését célzó adó-, nyugdíj- és más reformokat végre kell hajtani. A CDU vezetése egyelőre nem indított nyílt utódlási vitát, de a Reuters szerint több tartományi kereszténydemokrata vezető külön is egyeztetett a választás estéjén, és abban egyetértettek, hogy Merznek érezhető eredményeket kell felmutatnia.
Merz már elismeri a szövetségi politika felelősségét, de a reformprogram feladását továbbra is elutasítja.
A feszültség közben a szövetségi koalícióban is nő. Merz kormánya a CDU/CSU és az SPD együttműködésére épül, és a szociáldemokraták vezetői a kettős vereség után világossá tették, hogy nem elégednek meg kommunikációs korrekcióval. Lars Klingbeil alkancellár és SPD-társelnök szerint meg kell vizsgálni, miért alakult ki ekkora bizonytalanság az országban, Bärbel Bas társelnök pedig azt mondta, ebben a formában nem lehet egyszerűen tovább kormányozni. Merz ugyanakkor külön megköszönte az SPD-nek, hogy nem kérdőjelezte meg a koalíció fennmaradását.
A válság hátterében a német gazdaság elhúzódó gyengesége, a magas megélhetési költségek, az ipari munkahelyek miatti félelmek és a kormány reformjai körüli konfliktusok állnak. A keleti tartományokban különösen érzékeny kérdéssé vált a nyugdíjrendszer átalakítása és a munkában töltött idő meghosszabbításának lehetősége. Az AfD eközben a bevándorlás korlátozását, az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok helyreállítását és az ukrajnai támogatás bírálatát állítja politikája középpontjába. A párttal a többi meghatározó erő továbbra sem akar koalícióra lépni, de erősödése egyre nehezebbé teszi a többségek kialakítását.
Merz számára ezért a következő hónapok tétje már nem egyszerűen az, sikerül-e javítani a CDU támogatottságán. A kancellárnak egyszerre kellene megőriznie pártja egységét, kompromisszumot kötnie az SPD-vel a vitatott reformokról, és választ adnia arra, miért veszít folyamatosan teret a politikai közép. A vasárnapi kettős választás után a CDU vezetése hivatalosan mögötte maradt, de a mozgástere szűkebb lett. Németországban pedig egyre több tartományi eredmény mutatja ugyanazt: a korábbi stabil pártrendszer gyorsan töredezik, miközben a kormányzó pártok egyre nehezebben tudják visszaszerezni az elégedetlen választókat.
Két tartományban is megrendült a CDU, az AfD Schwerinben, a Balpárt Berlinben nyert Két vasárnapi tartományi választás dönt Friedrich Merz sorsárólOrosz dezinformációs hátszéllel készül újabb áttörésre az AfD Kelet-NémetországbanFriedrich Merz nem lélegezhet fel: a CDU-ban tovább nő az elégedetlenség vele szemben