Két tartományi választás két különböző politikai irányt rajzolt ki Németországban vasárnap este. Az ARD megbízásából dolgozó infratest dimap 18 órakor közölt első prognózisa szerint Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD 37,0 százalékkal végzett az élen, szorosan az SPD 35,5 százaléka előtt. Berlinben ezzel szemben a Balpárt 24,5 százalékkal lett a legerősebb, a CDU 20,0, az AfD 16,0, a Zöldek 15,0, az SPD pedig 12,0 százalékon állt. A számok még nem tekinthetők végeredménynek: az első prognózis a szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésére épül, később a megszámolt voksokból készülő úgynevezett Hochrechnungok pontosítják. A politikai irány azonban már ebből is látszik: a CDU mindkét tartományban súlyos veszteséget szenvedett, miközben két teljesen eltérő ellenzéki erő tört előre.
A CDU egyszerre került történelmi veszélyzónába Schwerinben és veszítette el berlini első helyét.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában az est egyik legfontosabb száma a CDU 5,5 százalékos eredménye. A kereszténydemokraták történetük során még soha nem estek ki tartományi parlamentből, most viszont alig fél százalékponttal állnak a bejutási küszöb fölött. A Balpárt 7,5, a Zöldek 5,5, a BSW pedig pontosan 5,0 százalékon állt az első becslésben, így néhány tizedszázalékos elmozdulás is átírhatja a mandátumarányokat és a lehetséges koalíciókat. A CDU számára ezért nem pusztán egy újabb gyenge tartományi eredményről van szó: a párt parlamenti jelenléte is kérdésessé vált egy olyan tartományban, ahol korábban magától értetődő része volt a politikai középnek.
Schwesig visszahozta az SPD-t
A mecklenburgi választás hónapokon át az AfD biztos fölényéről szólt, az utolsó hetekben azonban Manuela Schwesig miniszterelnök személyére épített SPD-kampány jelentősen csökkentette a különbséget. A szociáldemokraták a „Die Frau gegen Blau”, vagyis „a nő a kékek ellen” jelszóval gyakorlatilag közvetlen párharccá alakították a választást Schwesig és az AfD között. Az utolsó ZDF-Politbarometer már 37 százalékot mért az SPD-nek és 36-ot az AfD-nek, az első vasárnapi prognózis pedig fordított sorrendet, de továbbra is szoros állást mutatott.
Az SPD ezzel látványosan jobb helyzetbe került annál, mint amit a nyár eleji felmérések jeleztek, miközben a kampány kétpólusúvá válása szinte kiszorította a középpártokat. Ez különösen a CDU-n látszik, amelynek támogatottsága a választási hajrában sem tudott érdemben magához térni. Schwesig számára ezért akkor is politikai eredmény lehet a szoros verseny, ha az SPD végül a második helyen marad: a kormányalakításban továbbra is megkerülhetetlen lehet, miközben az AfD-nek első hely esetén sincs természetes koalíciós partnere.
Az első mandátumbecslés szerint az AfD 27, az SPD 26 helyet szerezhet a 71 tagú Landtagban, a Balpárt hat, a CDU, a Zöldek és a BSW pedig négy-négy mandátumhoz juthat. A többséghez 36 hely kell. Mivel a többi parlamentbe jutó párt kizárta az AfD-vel való koalíciót, az első hely önmagában nem jelent kormányzati többséget. Ha a küszöb környékén álló pártok bejutnak, több olyan konstrukció is lehetséges, amelyből az AfD kimarad; ha valamelyikük kiesik, a mandátumarányok azonnal megváltoznak. Ez teszi különösen fontossá a CDU, a Zöldek és a BSW végleges eredményét: egyetlen párt kiesése is új többségi képletet teremthet.
Az AfD első helye Mecklenburg–Elő-Pomerániában önmagában még nem nyit utat a miniszterelnöki poszthoz.
Berlinben egészen más politikai elmozdulás látszik. A lakhatási válság megoldását a programja fókuszába helyező Balpárt 24,5 százaléka több mint tizenkét százalékpontos erősödést jelentene a 2023-as ismételt választáshoz képest, míg a CDU 20 százaléka jóval elmarad a három évvel ezelőtti 28,2 százalékától. Az SPD 12 százalékra süllyedt, a Zöldek 15, az AfD 16 százalékon álltak. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) itt is éppen az ötszázalékos küszöbön mozgott, ezért a későbbi "Hochrechnungok" a fővárosban is érdemben módosíthatják a parlamenti arányokat. A főváros eredménye azt is mutatja, hogy a tiltakozó szavazatok nem egyetlen irányba rendeződnek: miközben keleten az AfD dominál, Berlinben a Balpárt tudta a legnagyobb növekedést elérni.
Merzre nő a nyomás
A berlini CDU számára különösen súlyos a visszaesés, mert 2023-ban még egyértelműen megnyerte az ismételt választást, és Kai Wegner lett a kormányzó polgármester. Wegner azonban idén nyáron visszalépett a listavezetői szereptől, miután a januári nagy áramszünet kezelésével kapcsolatban erős bírálatok érték. A CDU végül Stefan Evers pénzügyi szenátort indította. Az első prognózis szerint a jelenlegi CDU–SPD-koalíció elveszíti többségét, miközben a Linke–Zöldek–SPD és a CDU–Zöldek–SPD összetételű hárompárti együttműködés is elérheti a többségi küszöböt.
Ez azt jelenti, hogy Berlinben a győztes párt személye önmagában nem dönti el, ki adhatja a következő kormányzó polgármestert. A Balpárt első helye erős tárgyalási pozíciót jelenthet, de csak akkor válhat kormányzati hatalommá, ha a Zöldekkel és az SPD-vel sikerül közös programot kialakítani. A CDU ugyanakkor második helyről is része lehet egy többségi konstrukciónak. A koalíciós tárgyalások ezért várhatóan nemcsak személyi, hanem lakhatási, közlekedési és költségvetési kérdésekben is nehéz kompromisszumokat hoznak.
A két tartomány eredménye közvetlenül érinti Friedrich Merz politikai helyzetét. A kancellár és CDU-elnök már a választás előtt is komoly párton belüli nyomás alatt állt, két héttel korábban pedig Szász-Anhaltban szenvedett nagy vereséget a CDU. A nyolc kereszténydemokrata tartományi miniszterelnök néhány nappal a mostani választások előtt közös nyilatkozatban állt ki a stabilitás és a kormányzati munka folytatása mellett. Merz vasárnap estére összehívta a CDU elnökségét, hétfőre a nagyobb pártvezetést, kedden pedig a Bundestag-frakciót.
Merz első megnyilatkozásában katasztrofális eredményről beszélt a kereszténydemokraták szempontjából.
A CDU-n belül egyelőre nincs nyílt vezetői kihívás, és két tartományi vereség jogilag természetesen nem mozdítja el automatikusan a kancellárt. Politikai értelemben azonban a mecklenburgi történelmi mélypont és a berlini első hely elvesztése tovább erősítheti a párton belüli vitát arról, képes-e Merz megállítani a támogatottság csökkenését. A következő órákban a részletesebb Hochrechnungok azt mutatják majd meg, megmarad-e a CDU Mecklenburg–Elő-Pomerániában az ötszázalékos küszöb fölött, és Berlinben milyen koalíciós többségek maradnak életképesek. A választási este így nemcsak két tartomány jövőjéről, hanem a német kereszténydemokraták országos stratégiájáról is újabb vitát nyit.
