Johannes Kongsnes Natland norvég fiatal 2025 márciusában Manchesterbe repült, majd Huddersfieldben két lőfegyvert és éleslőszert vett át, hogy egy ismeretlen célpont ellen hajtson végre bérgyilkosságot. A brit ügyészség szerint 25 ezer eurót ígértek neki, az utasításokat pedig internetes üzenetekben kapta. A rendőrség még a támadás előtt elfogta, idén júliusban pedig összeesküvésben elkövetett gyilkossági kísérlet előkészítése miatt elítélték.
A brit ügyészség szerint Natland a svéd Foxtrot bűnhálózatnak dolgozott. A szervezetet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciós listára tette, mert hatósági állításaik szerint az iráni rezsim megbízásából izraeli és zsidó célpontok elleni akciókban vett részt. A Natland-ügyben a célpont kilétét nem sikerült megállapítani, és a brit ügyészség sem állította, hogy a fiatal közvetlenül egy iráni tiszttel állt volna kapcsolatban. A bizonyított lánc azonban a Foxtrot hálózathoz vezetett, amelynek iráni kapcsolatait külön szankciós eljárásokban rögzítették.
A bűnözői közvetítők használata olcsó, nehezen visszakövethető, és lehetőséget ad a megbízó államnak a felelősség tagadására.
A Foxtrot Svédország egyik legismertebb szervezett bűnözői hálózata, amelyet Rawa Majid vezet. Az amerikai pénzügyminisztérium 2025-ben azt közölte, hogy Majid együttműködött az iráni hírszerzési minisztériummal, a hálózat pedig Irán megbízásából szerepet játszott a stockholmi izraeli nagykövetség elleni 2024-es támadásban.
A brit kormány később hasonló indokkal rendelt el vagyonbefagyasztást és utazási korlátozást. A hatóságok szerint a Foxtrot kábítószer- és fegyverkereskedelemmel is foglalkozik, valamint rendszeresen használ nagyon fiatal elkövetőket erőszakos feladatokra. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a hálózat 2024 januárjában Irán megbízásából szervezett akciót a stockholmi izraeli nagykövetség ellen. London 2025 áprilisában ugyancsak az iráni államhoz kötődő erőszak miatt szankcionálta a csoportot és vezetőjét.
Kiszervezett erőszak
A módszer lényege, hogy az állami hírszerzés nem saját ügynököket küld a célpont közelébe, hanem több közvetítőn keresztül bűnözőket bérel fel. A végrehajtók sokszor csak az előttük álló feladatot ismerik, a megrendelő kilétét nem. A brit parlament hírszerzési bizottságának jelentésére adott kormányzati válasz szerint az iráni szolgálatok egyre szorosabb kapcsolatokat építenek szervezett bűnözői csoportokkal, hogy bővítsék műveleti lehetőségeiket, és elrejtsék saját szerepüket.
London szerint az ilyen hálózatok iráni ellenzékieket és más, Teherán által ellenségnek tekintett személyeket is célba vehetnek. A brit kormány szerint az ilyen konstrukciók legnagyobb előnye a megbízó számára a tagadhatóság: a végrehajtó és az állami irányító között több közvetítő áll, ezért a büntetőeljárásban nehéz a teljes parancsnoki láncot bizonyítani.
A fiatalok toborzása külön biztonsági problémává vált. A Foxtrot és más hálózatok Telegramon, Signalon, Snapchaten és más csatornákon közvetítenek megbízásokat, gyakran gyors pénzt ígérve. A Financial Times korábbi összesítése szerint nemcsak Irán, hanem Oroszország is használt már tinédzsereket európai megfigyelési, rongálási vagy szabotázsfeladatokra.
A közvetítők számára előny, hogy a fiatalkorú elkövetők ugyan kevésbé képzettek, de könnyen pótolhatók, és sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy egy állami művelet részeseivé váltak. A rendőrségi tapasztalatok szerint a megbízások gyakran lépcsőzetesen épülnek fel: először megfigyelést vagy rongálást kínálnak, majd magasabb összegért erőszakosabb feladatot. Ez a módszer csökkenti a közvetlen személyes kapcsolat szükségességét.
A Foxtrot hálózatot a britek és az amerikaiak is nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelik.
A jelenség azért különösen nehezen kezelhető, mert elmosódik a határ a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az állami hírszerzés között. A rendőrségi nyomozás egy fegyver vagy pénz útját követheti, miközben a megrendelő több országon és közvetítőn keresztül ad utasítást. A nyugati szolgálatok ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a pénzügyi tranzakciók, az online toborzási csatornák és a bűnszervezetek nemzetközi kapcsolatainak feltérképezésére.
Irán következetesen visszautasítja azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint állami politikaként szervez külföldi merényleteket. A brit kormány a Foxtrot szankcionálása mellett Iránt a külföldi befolyásolási rendszer fokozott ellenőrzési kategóriájába is sorolta. Ez azt jelzi, hogy London az állami hátterű bűnözői megbízásokat már a hagyományos kémkedéssel egy szinten kezeli.
Egyre szélesebb célpontlista
A brit hatóságok az elmúlt években több mint húsz, Iránhoz kötött fenyegetésről vagy tervről számoltak be. Ezek között iráni ellenzékiek, újságírók, zsidó és izraeli intézmények szerepeltek. A Natland-ügy azért vált különösen szemléletessé, mert a végrehajtó nem kiképzett hírszerző volt, hanem egy interneten beszervezett tinédzser, aki készpénzért vállalt volna gyilkosságot. Az ilyen esetek arra kényszerítik az európai országokat, hogy a hagyományos kémelhárítás mellett a bandaháborúk és az online bűnözői piacterek világát is nemzetbiztonsági szempontból figyeljék. A biztonsági szolgálatok számára ezért nem elegendő egy-egy csoport felszámolása. Amíg online piacterek, kriptovalutás fizetések és könnyen mozgatható közvetítők állnak rendelkezésre, az állami megbízó gyorsan találhat új végrehajtókat más országokban.
