Alice ezúttal Gondolatországban jár, s a filozófia nagyjait faggatja

Mindig kíváncsisággal tölti el a filozófiakedvelő olvasót egy olyan új könyv megjelenése, amely bevezetést ígér a bölcselet 2500 éves hagyományába. Óhatatlanul is olyan kérdések merülnek fel benne, mint hogy mennyire lesz érthető a mű, a szerző mennyire tudja érdekfeszítően tálalni mondanivalóját, illetve milyen újdonságra lehet számítani az újonnan megjelent kötet esetében. Mert lássuk be: nem könnyű olyan bevezetést írni a filozófiatörténetbe, amely egyszerre érdekfeszítő, pontos és újszerű. Ha pedig mindehhez az is társul, hogy a szerző elsősorban fiatalokkal, kiskamaszokkal vagy kamaszokkal szeretné megismertetni a filozófiát, akkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a szokásosnál is nagyobb fába vágja a fejszéjét.

A fiataloknak szóló, irodalomba csomagolt filozófiatörténet területén a legismertebb és legsikeresebb alkotás eddig a Sofie világa volt. A Jostein Gaarder norvég író által jegyzett mű világszerte sikert aratott, Magyarországon is számos kiadást élt meg, legutóbb pedig már képregényként is feldolgozták a történetet. Most azonban újabb filozófiai hőse született a fiatal olvasóknak.

Roger-Pol Droit francia filozófus magyarul nemrég megjelent könyvében Alice ezúttal nem Csodaországba, hanem Gondolatországba utazik, hogy megismerkedjen az emberiség nagy gondolkodóinak a tanításaival. Ahogyan Csodaországban, úgy Gondolatországban is furcsa alakokkal találkozik – mármint a filozófusokon kívül. Útja során vele tart például két, temperamentumában és hozzáállásában is teljesen különböző egér, Eszehol és Egérész, valamint a citátumokért és hivatkozásokért felelős Kenguru. Rajtuk kívül fontos szerep hárul még az Ellenvetés Tündérére és a Fehér Királynőre.

Ez a furcsa társaság kalauzolja és támogatja Alice-t az eszmék birodalmában tett látogatása során.

Bár sok filozófushallgató eljátszik azzal az ötlettel, hogy magára varratja Kant kategorikus imperatívuszát, jelesül: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen”, Alice ennél gyakorlatiasabb bölcsesség után kutat. Így például Diogenész azon mondata ragadja meg, amelyet a cinikus filozófus Nagy Sándornak mondott, s amely így hangzik: „Állj egy kicsit odébb, ne fogd el előlem a napot.”

A könyv bemutatja a filozófiatörténet nagy gondolkodóinak eszméit, reflektál rájuk, kiemel egy-egy bölcs mondatot, amelyet meg is magyaráz, mindemellett Alice szubjektív beszámolójának is helyt ad a fejezetek végén olvasható rövid naplórészletekben. 

Droit története nemcsak abban különbözik más filozófiatörténeti ismertetőktől, hogy a 2500 éves hagyományt a Lewis Carroll Alice Csodaországban című műve által ihletett környezetbe helyezi. A filozófiában jártas olvasónak az is feltűnhet, hogy a szerző olyan gondolkodókat is részletesen bemutat, akikre a bevezető jellegű művek kisebb hangsúlyt fektetnek, vagy adott esetben teljesen el is hagynak. Megjelenik például az ókori női filozófus, Hüpátia; a kínai kultúra olyan meghatározó alakjai, mint Konfuciusz és Lao-ce; de helyet kap az iszlám filozófia nagy gondolkodója, Avicenna is. Ennek fényében némileg furcsa, hogy a keresztény gondolkodók – például Szent Ágoston vagy Aquinói Szent Tamás – nem igazán kapnak szót Alice Gondolatországában. (Ugyanakkor az is érthető, hogy egy ilyen terjedelmű bevezetőben lehetetlen minden jelentős gondolkodóra kitérni.)

Az Alice Gondolatországban olvasmányos, szórakoztató mű a filozófiatörténet nagyjairól, amely bátran ajánlható a filozófia iránt érdeklődő fiatalok számára, de kellemes olvasmány lehet a filozófiában jártasabb közönség számára is. Aki szerette Sofie történetét, Alice Gondolatországában sem fog csalódni.