Az előző tanévben összesen 5304-en dolgoztak pedagógiai munkakörökben a hazai köznevelési és szakképző intézményekben úgy, hogy nem rendelkeztek pedagógus képesítéssel – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A nemrég megjelent, Magyar statisztikai évkönyv 2025 című kiadványban található összegzés szerint a 2025/2026-os tanévben
3184-en óvodapedagógus, tanító, tanár, oktató munkakörben, 2021 fő egyéb beosztású pedagógus, oktató munkakörben, 99 fő vezető, vezetőhelyettes munkakörben dolgozott pedagógus képesítés nélkül.
A köznevelésben és a szakképzésben dolgozó képesítés nélküli pedagógusok száma 285 fővel emelkedett a 2024/2025-ös tanévhez képest, és 1297 fővel a 2021/2022-es tanévhez képest. Igaz, voltak a mostaninál magasabb létszámban is: a 2019/2020-as tanévben 6659 fő volt a pedagógusképesítés nélkül pedagógiai munkát végzők száma, ami csökkenni kezdett, de a Covid-járvány berobbanása után ismét emelkedésnek indult.
A legnagyobb arányban az egyéb beosztású pedagógusok, oktatók körében emelkedett a pedagógusképesítés nélkül dolgozók száma, 2021–2025 között 35 százalékkal.
Az óvodapedagógus, tanító, tanár, oktató munkakörök esetében 31,6 százalékos emelkedés történt.
„Ez a tanév úgy indult el, hogy a NER centralizált, bürokratikus oktatási rendszerét működtetik tovább”PDSZ: Nem lehet gyermekközpontú oktatást létrehozni túlterhelt pedagógusokkalA hatályos jogszabályok szerint ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor határozott időre (legfeljebb öt évig) foglalkoztatható az is, aki a tantárgynak megfelelő szakmai tanári felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve a természettudományos tantárgyak esetében lehet alkalmazni olyanokat is, akiknek az adott tudományterületen van diplomájuk (például biológus, fizikus), de ehhez vállalni kell a megfelelő tanári képzettség későbbi megszerzését. A szakképzésben a szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben lehet dolgozni felsőfokú pedagógiai végzettség nélkül.
Mindemellett ha egy iskolának nincs megfelelő végzettségű testnevelő tanára, határozott időre alkalmazható olyan személy is, akinek testnevelő-edzői, sportedzői szakképesítése van. A középiskolákban pedig a honvédelem tantárgyat – melynek oktatása, mint a Népszava megírta, az idei tanévben is folytatódik – katonák is taníthatják pedagógusi munkakörben.
Egyelőre marad Magyarországon az iskolai mobilszigor, a honvédelmi oktatásban kevesebb intézmény vesz résztAz óvodapedagógusi munkakör eddig szintén betölthető volt pedagógusdiploma nélkül a középfokú óvodai nevelői szakképesítéssel, amit szakmai szervezetek élesen bíráltak. A Civil Közoktatási Platform múlt heti beszámolója szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is egyetért azzal, hogy az óvodában a gyerekekkel teljes időben diplomás óvodapedagógus foglalkozzon.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy
tovább emelkedett az egyházak által fenntartott oktatási intézmények száma is.
A 2025/2026-os tanévben összesen 1615 feladatellátási helyen működtek egyházak, felekezetek által fenntartott oktatási intézmények, köztük 501 óvoda, 610 általános iskola, 15 szakiskola, 46 szakképző iskola, 266 gimnázium, 152 technikum-szakgimnázium és 25 felsőoktatási intézmény. Egy évvel korábban, a 2024/2025-ös tanévben összesen 1587 oktatási-nevelési intézménynek volt egyházi fenntartója.
Az egyházi intézmények aránya egy év alatt 1,8 százalékkal, öt év alatt 12,5 százalékkal emelkedett.
Egyházi oktatási intézményekben összesen 28 449 pedagógus, oktató dolgozott a 2025/2026-os tanévben, 4461 fővel több, mint öt évvel korábban. Az egyházi oktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek, diákok, hallgatók száma 265,8 ezer fő volt az elmúlt tanévben, ami öt év alatt mintegy 35,8 ezer fős emelkedést jelent.
„Még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint ötven évvel ezelőtt”PISA 2025: matematikából és szövegértésből is jelentősen romlott a magyar diákok teljesítménye