A magyar–orosz diplomáciai kapcsolatokban meglehetősen szokatlan, a körülmények ismeretében viszont nem meglepő döntés született a héten: a Tisza-kormány tíz orosz diplomatát kiutasított Magyarországról. Eddig is köztudott volt, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta aktivizálódott az orosz kémtevékenység Európában, s azt is sejtettük, hogy az oroszok minket sem kímélnek. Hónapokkal ezelőtt, már májusban csendben kiutasítottak Magyarországról egy orosz kémet, aki beépült az Orbán-kormányhoz közeli agytrösztökbe és tudományos intézményekbe. Már akkor vizsgálat kezdődött, s kiderült, hogy a budapesti orosz nagykövetség munkatársainak a fele kapcsolatban állhat az orosz hírszerző szolgálatokkal. A mostani kiutasítás bizonyítja, hogy a feltevés igaznak bizonyult.
Az alvó orosz ügynökök szerte a világban ébredezni látszanak. Két kémügy is nagy port kavart az elmúlt időszakban Európában, s mindkettő azt bizonyítja, hogy az orosz titkosszolgálatok új módszerekhez folyamodnak a nyugati információk megszerzése érdekében. Az első ügy az Egyesült Királysághoz kötődik, ahol a helyi hatóságok lebuktattak három bolgár illetőségű személyt. Amint a Euronews megszellőztette: a londoni kémügy világosan megmutatta, hogy milyen mélyen képesek egy társadalomba beépülni a külföldi ügynökök.
Az eset szereplői hosszú évek óta éltek Nagy-Britanniában, kifogástalan életvitelt folytattak, elismert szakemberei voltak saját szakterületüknek, s közösségi oldalaikon semmi gyanús információt nem lehetett találni valódi kilétükről. Még az sem állítható róluk, hogy hasonló munkaterületen dolgoztak volna. Egyikük elektronikus jelzőrendszerekkel foglalkozó, profi programozó volt, másikuk a brit magánegészségügyben laborasszisztensként dolgozott, a harmadik pedig sofőrként kereste a kenyerét, s különböző kórházak alkalmazásában állt. Egyetlen dolog kapcsolta össze őket: volt egy közös ügynökségük, amely az Egyesült Királyságban munkát vállaló bolgárok beilleszkedését szolgálta.
Őrizetbe vettek Londonban három embert, a gyanú szerint Oroszországnak kémkedtekA másik, közelmúltban kipattant s ugyancsak nagy port kavart kémügy részleteiről lapunkban is írtunk, kiemelve, hogy élénk orosz kémtevékenység miatt a napokban riadóztatták az osztrák hadsereget. A bécsi védelmi tárca körlevélben fordult katonáihoz, s arra utasította őket, hogy azonnal jelezzék, ha kapcsolatba kerültek egy bizonyos listán szereplő személyekkel. Az inkriminált listán pedig nem csupán az ottani orosz nagykövetség diplomatái szerepelnek, hanem olyanok is, akik a bécsi ENSZ, az EBESZ, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alkalmazásában állnak, s akiket az osztrák katonai elhárítás moszkvai titkosszolgálatokhoz köt. A bécsi razzia célja a beszervezési kísérletek és az adatszivárogtatás megelőzése volt.
Orosz kémek miatt riadóztatták az osztrák hadseregetA témában jártas elemzők rámutatnak, hogy
az orosz hírszerzés nehéz helyzetbe került az ukrajnai háború kezdete után, mivel diplomatái mindenütt alapos megfigyelés alá kerültek, aminek következtében százával utasították ki diplomáciai fedésben dolgozó ügynökeiket – ez történt most nálunk is.
Ezért más módszerek után kellett nézniük, s előtérbe került a helyi kapcsolatok kiépítésének fontossága. Olyan helyi köztisztviselőket, politikusokat próbáltak megkörnyékezni, akik bizonyos előnyök, többnyire pénzbeli juttatások fejében belső információkat szivárogtattak ki. Ezek a minden gyanú felett álló ügynökök hosszú éveken át láthatatlanok maradnak az adott országban, tisztes életet élnek, főfoglalkozásukban elismertségre tesznek szert, környezetük számára kifogástalan személyek, miközben hazájukról érzékeny adatokat szivárogtatnak ki.
Az elmúlt években lebukott orosz kémek vallomásai alapján képet alkothatunk arról, miféle területekre voltak képesek bejutni ezek az alvó ügynökök. Egyikük a Hágai Nemzetközi Törvényszék belső köreibe férkőzött be, másikuk Nagy-Britannia berlini nagykövetségének munkatársa lett, egy harmadik pedig, brazil kutatónak adva ki magát, bejutott a norvég kormány egyik munkacsoportjába, amely az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét vizsgálta. De volt olyan is, aki perui származású nápolyi ékszerkereskedőként szeretője lett egy magas rangú NATO-tisztviselőnek, fontos katonai információkhoz jutva általa.
Az egyre élénkebbé váló orosz kémtevékenység a világban, s főleg Európában a hagyományos hírszerzési eszközök – diplomáciai fedés, illegális ügynökök –, a kiberhadviselés – hackertámadások – és a hibrid műveletek – dezinformáció, szabotázs – kombinációjára épít. Fő célja a nyugati döntéshozatal befolyásolása, a NATO és az EU egységének megbontása, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos információk megszerzése. A brüsszeli Politico egyik, témával kapcsolatos cikke megdöbbentő – már-már szemtelen – orosz kémtevékenységről lebbentette fel a fátylat. A lap szerint az orosz spionok elsődleges célpontjai manapság a francia politikusok. Nem véletlen, hogy Párizs keményen fellép az orosz ügynökök ottani kémtevékenysége ellen. A francia hírszerző szolgálatoknak már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy orosz kémek meglepő gyakorisággal próbáltak kapcsolatot teremteni francia törvényhozókkal. Az ügyet parlamenti vizsgálóbizottsági szinten elemezni kezdték, s a francia titkosszolgálat, a DGSI vezetője egy bizottsági meghallgatáson arra figyelmeztette a képviselőket, hogy messze Oroszország a legaktívabb külföldi hatalom francia földön. Kifejtette, hogy a három orosz hírszerző ügynökség többtucatnyi tisztje diplomáciai álcát használ a francia politikai rendszerbe való bejutás érdekében. Már-már komikus, hogy a külföldi kémtevékenységet vizsgáló bizottság felállítását Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése kezdeményezte. Az a párt, amelyet a legtöbben azzal vádolnak, hogy külföldi befolyás alatt áll.
Erről az esetről a nemzetközi politikában közismert mondás jut eszünkbe, miszerint egy híresztelés akkor válik biztossá, ha azt a Kreml cáfolja.
A mostani orosz diplomaták kiutasítását persze nem cáfolhatták Moszkvából. A tényt kénytelen-kelletlen elismerték, s „kemény és fájdalmas” válaszlépésekkel fenyegetőztek. Hogy mik lehetnek ezek? Az ilyen esetekben a felek általában a kölcsönösség elvét követik, azaz hasonló számú magyar diplomata kiutasítása várható. A „fájdalmas” jelző azonban akár gazdasági jellegű büntetőintézkedésekre is utalhat, noha az kétélű fegyver, s mindkét érintett országot negatívan érintheti.
Tény, hogy a Lavrov–Szijjártó-barátság óta nagyot fordult a világ.
Úgy néz ki, lehúzzák a rolót a budapesti orosz kémközpontnálA Magyar-kormány is megkaphatja az orosz kémek frissített listáját, kezdődhetnek a kiutasítások