Rendkívüli biztonsági intézkedést léptetett életbe az osztrák védelmi minisztérium, amikor közvetlen belső tájékoztatót juttatott el a szövetségi fegyveres erők teljes személyi állományához. Az elektronikus körlevél a hivatásos és szerződéses katonák mellett a sorkatonai szolgálatukat teljesítőkre, valamint a tartalékos állomány tagjaira is kiterjedt. A dokumentum célja a védelmi szféra éberségének növelése és a katonai struktúrákat fenyegető idegen hírszerzési törekvések elhárítása.
A kiküldött tájékoztató anyag konkrét személyek portréit és azonosító adatait tartalmazza, felhívva a figyelmet arra a veszélyre, amit a külföldi államok védelmében tevékenykedő ügynökök jelenthetnek az ország biztonságára.
A védelmi tárca által küldött listán 21 olyan személy szerepel, aki Ausztriában diplomáciai védettséget élvez. A megnevezett egyének a bécsi orosz nagykövetség, továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az ENSZ bécsi központjának munkatársai.
A katonai elhárítás információi szerint az érintettek a háttérben az orosz katonai hírszerzéssel (GU), a Külső Hírszerző Szolgálattal (SzVR), illetve a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSzB) állnak szoros kapcsolatban, és feladataik közé tartozik az osztrák védelmi szféra megfigyelése.
Klaudia Tanner védelmi miniszter nyilvános nyilatkozatban erősítette meg a riasztás tényét és szükségességét. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az intézkedés elsődleges oka az a valós aggodalom, amely szerint idegen titkosszolgálatok közvetlen kapcsolatfelvételre törekednek az osztrák katonákkal.
A miniszter rámutatott, hogy a külföldi hírszerző szervek törekvései az érzékeny védelmi információk megszerzése mellett a társadalmi és katonai infrastruktúra befolyásolására, valamint a félrevezető narratívák terjesztésére
irányulnak.
Kapcsolatfelvételre vadásznak
A védelmi tárca rendszeres érzékenyítő hírlevelekkel igyekszik felkészíteni a katonai állományt a megkeresések felismerésére. A katonáknak kiküldött felszólítás értelmében mindenkinek, aki a listán szereplő személyek bármelyikét ismeri, vagy akit a megnevezett egyének a múltban megkerestek, haladéktalanul jelentést kell tennie. A bejelentéseket a katonai elhárítás által működtetett kémelhárítási központon keresztül lehet megtenni, amely közvetlenül értékeli a beérkező adatokat.
Az osztrák katonai elhárítás szakértői szerint a közvetlen megkeresések gyakran ártalmatlannak tűnő társasági eseményeken, szakmai konferenciákon vagy digitális platformokon keresztül történnek, ahol az ügynökök fokozatosan próbálnak bizalmi kapcsolatot kiépíteni a kiszemelt katonákkal.
A körlevélben szereplő adatbázis alapját az Agentsztvo nevű független orosz oknyomozó portál által fenntartott RuPep jegyzék képezi. Ez a nyilvántartás nyilvánosan elérhető címek, korábbi munkahelyi adatok, jövedelmi kimutatások és családi kapcsolatok elemzésével azonosítja az orosz állami szervekhez és titkosszolgálatokhoz köthető személyeket.
Névről névre megnézték, a budapesti orosz nagykövetség munkatársainak csaknem fele kapcsolatban állhat hírszerző szolgálatokkalCsendben kiutasítottak Magyarországról egy orosz kémet, aki beépült az Orbán-kormányhoz közeli agytrösztökbe és tudományos intézményekbeAz osztrák nemzetbiztonsági és elhárítási szervek alapos vizsgálatnak vetették alá a nyilvántartás megállapításait, és azokat hitelesnek, szakmailag megalapozottnak minősítették. Bár a listán szereplő adatok jogilag nem jelentenek azonnali büntetőjogi bizonyítékot, a védelmi tárca elegendőnek ítélte azokat a belső riasztás kiadásához.
A hadsereg fejlesztései is célpontok
Az osztrák katonai vezetés attól tart, hogy a külföldi hírszerzők elsősorban a fegyveres erők modernizációs programjairól, a légtérvédelmi fejlesztésekről és a hadműveleti készenlétről próbálnak információkat gyűjteni. Különös figyelmet fordítanak az osztrák légierő Eurofighter vadászgépeire, a tüzérségi rendszerekre és a katonai logisztikai hálózatokra.
Emellett az idegen szolgálatok kiemelt érdeklődést mutatnak az országban zajló katonai gyakorlatok, a határellenőrzési feladatok és a katonai infrastruktúra belső védelmi rendszerei iránt. A megfigyelési kísérletek rávilágítanak arra, hogy a semleges státuszú ország katonai szervezetei sem mentesülnek a hibrid fenyegetésektől.
Austria First: gyűlöli a normálisan működő állami médiát, alternatív nyilvánosságot épít az osztrák szélsőjobbBécs évtizedek óta a nemzetközi kémtevékenység egyik legfontosabb globális központjaként ismert. A városban működő szövetségi és nemzetközi szervezetek, valamint a nagy létszámú diplomáciai testületek ideális környezetet biztosítanak a rejtett hírszerzői munkához.
Az osztrák fővárosban állomásozó több mint 400 orosz diplomata közül a nyugati nemzetbiztonsági elemzők becslései szerint jelentős hányad dolgozik valamelyik moszkvai titkosszolgálat utasítására. A diplomáciai mentesség védelme alatt álló ügynökök tevékenysége ellen a helyi hatóságok korábban korlátozott eszközökkel tudtak csak fellépni.
A helyzetet bonyolította az osztrák Btk. korábbi szabályozása, amely hosszú időn át kizárólag az Ausztria ellen irányuló kémkedést büntette, miközben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek ellen osztrák területről folytatott hírszerzést nagyrészt figyelmen kívül hagyta. Ez a jogi hiányosság lehetővé tette, hogy a külföldi szolgálatok Bécset használják operatív bázisként európai műveleteik koordinálására.
A közelmúltban elfogadott jogszabályi szigorítások és a diplomáciai mentelmi joggal való visszaélések elleni határozottabb hatósági fellépés azonban fokozatosan szűkíti a külföldi ügynökök mozgásterét.
