Az Egyesült Államok újraindította a magyar és a lengyel bevándorlási vízumkérelmek feldolgozását. A két ország egyike sem szerepelt azon a 75 államot tartalmazó listán, amelynek állampolgárai számára január 21-től felfüggesztették a bevándorlási vízumok kiadását. A mostani kivételes elbánás egy későbbi, már az egész világra kiterjedő leállásból emeli ki Budapestet és Varsót.
Donald Trump második elnöki ciklusában a bevándorláspolitika nem csak az illegális határátlépések ellen szigorodott. A kormányzat a legális bevándorlás több csatornáját is szűkítette. Ennek egyik központi fogalma lett a „public charge”, vagyis annak vizsgálata, hogy egy letelepedni kívánó külföldi várhatóan rászorul-e majd amerikai közpénzből finanszírozott támogatásokra.
Az elv régóta része az amerikai bevándorlási jognak, a vita mindig arról szólt, mit kell köztehernek tekinteni. Az első Trump-adminisztráció 2019-ben jelentősen kiszélesítette a mérlegelhető szempontokat, több nem készpénzes támogatás használatát is figyelembe véve. Joe Biden demokrata kormánya ezt visszafordította, és 2022-ben szűkebb, a korábbi gyakorlathoz közelebb álló szabályozást vezetett be.
Hetvenöt ország került célkeresztbe
Donald Trump visszatérése után a Fehér Ház ismét a tágabb értelmezés felé fordult. A külügyminisztérium 2026. január 21-től 75 ország állampolgárainak bevándorlási vízumkiadását állította le arra hivatkozva, hogy ezekből az államokból érkező kérelmezők körében magasabb a közpénzes ellátások igénybevételének kockázata. A listán több latin-amerikai, afrikai, közel-keleti és ázsiai ország mellett több balkáni állam és Oroszország is szerepelt. Magyarország és Lengyelország nem.
A döntés azért volt szokatlanul kemény, mert nem egyéni mérlegelést szigorított, hanem állampolgárság alapján egész országcsoportokat zárt ki a lehetőségből.
Bevándorlási jogvédő szervezetek ezért pert indítottak, a New York-i szövetségi bíróság augusztus 21-én megsemmisítette a rendelkezést, Jeannette Vargas bíró pedig „nyilvánvalóan jogellenesnek” minősítette a nemzetiségi alapon működő tilalmat.
A bírósági vereség azonban nem indította újra azonnal a rendszert. A külügyminisztérium néhány nappal később világszerte módosítani, majd törölni kezdte a bevándorlási vízuminterjúkat arra hivatkozva, hogy a konzuli tisztviselőket újra kell képezni a „public charge” vizsgálatára. A tárca azt közölte, minden külképviseletnek egységesen kell megtanulnia, hogyan mérjék fel a jelentkezők várható önfenntartó képességét.
A Fehér Ház a bíróságnak még azt jelezte, hogy az interjúk átütemezése augusztus 31-ig tart, a gyakorlatban viszont szeptemberre is maradtak törölt időpontok.
A Reuters szerint a képzés rendszere önmagában lassítja az újraindítást: a külképviseleteknek helyben kell elvégezniük a felkészítést, majd igazolniuk, hogy megfelelnek az új előírásoknak. Ebben a helyzetben kapott külön utasítást az Egyesült Államok magyarországi és lengyelországi képviselete. A Reuters négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás, a két országban újra kell indítani, illetve prioritással kell kezelni a bevándorlási vízumkérelmeket. Hivatalos indoklást sem a Fehér Ház, sem a külügyminisztérium nem adott.
Miért éppen Budapest és Varsó?
Donald Trump éveken át szoros kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, akinek a lánya, Orbán Ráhel és a veje, Tiborcz István tavaly az Egyesült Államokba költözött. Akkoriban, 2025 szeptemberében a Trump-adminisztráció teljesen helyreállította Magyarország részvételét a vízummentességi programban. Lengyelország 2019-ben, Trump első elnöksége alatt került be ugyanebbe a rendszerbe, amit a Fehér Ház akkor a kétoldalú kapcsolatok látványos sikerének nevezett.
Orbán Ráhel és Tiborcz István az Egyesült Államokba utazott, a BDPST megerősítette, hogy a következő tanévet ott töltik majdA mostani helyzet ugyanakkor paradox. Orbán Viktor áprilisban elveszítette a választást, Lengyelországban pedig Donald Tusk centrista kormánya áll szemben a Donald Trump által támogatott nacionalista Karol Nawrocki államfővel. Vagyis a kedvezmény nem egyszerűen két baráti kormánynak szól. Inkább annak a politikai kapcsolatrendszernek a jele lehet, amelyet a Trump-adminisztráció a magyar és a lengyel jobboldallal épített ki.
A gyanút erősíti a Ziobro-ügy.
Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter korrupciós és hivatali visszaélésekkel kapcsolatos vádak elől Magyarországra távozott, ahol az Orbán-kormány menedékjogot adott neki. A Reuters májusban azt írta, hogy Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes magas rangú külügyi tisztviselőket utasított Ziobro amerikai vízumának a kiadására. A volt miniszter május 9-én Milánóból az Egyesült Államokba repült, újságírói vízummal. Ziobro tagadja a lengyel vádakat, politikai üldöztetésről beszél.
Magyarország visszavonta a menedékjogot az Orbán-kormány által befogadott lengyel politikusoktólAz Orbán-kormánytól menedékjogot szerző Zbigniew Ziobro megerősítette, hogy az Egyesült Államokba menekültAz ügy Washingtonban is vitát váltott ki: demokrata kongresszusi politikusok Marco Rubio külügyminisztertől kértek magyarázatot arra, hogy politikai beavatkozással gyorsították-e fel Ziobro beutazását. A magyar kormányváltás után a Budapest júliusban visszavonta Ziobro politikai menedékjogát menekültstátuszát, de ő addigra már az Egyesült Államokban volt.
Fontos különbség, hogy a mostani döntés a bevándorlási vízumokra vonatkozik, vagyis azokra az engedélyekre, amelyek tartós amerikai letelepedéshez vezetnek. Nem azonos az ESTA-val és a turisták, üzleti utazók rövid tartózkodását lehetővé tevő vízummentességi rendszerrel. A gyakorlati kedvezmény elsősorban családegyesítési és más letelepedési ügyekben jelenthet gyorsulást.
A korrupcióval vádolt Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter és a felesége az a két lengyel állampolgár, aki menedékjogot kapott az Orbán-kormánytól