- Tudjuk, hogy jó lenne minél többet beszélni a pedagógusokkal és az iskolaigazgatókkal. A következő tanévben az egyik feladatunk az lesz, hogy minél több iskolába személyesen is elmehessünk és ott helyben beszélgessünk, gondolkodjunk közösen - nyilatkozta a Népszavának Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára az iskolaigazgatói kinevezések átadóünnepségén, amelyre szerda délelőtt került sor Budapesten. A 2025/2026-os tanévtől a tankerületi fenntartású iskolákban összesen 351 igazgató kezdi meg a munkáját új kinevezéssel, közülük 90-en most először ülnek intézményvezetői székbe.
Lapunk az elmúlt napokban iskolaigazgatókat is megkeresett a tanévkezdéssel kapcsolatban, egyikük - a Kőbányai Szent László Általános Iskola igazgatója, Menyhárt Sándor - egyebek mellett arról beszélt,
kollégáival együtt értékelik, hogy nagyobb szabadságot, szélesebb jogköröket kaptak az intézményvezetők, ugyanakkor azt is örömmel fogadnák, ha a minisztérium az igazgatókat (és nem csak az „elitgimnáziumok” igazgatóit) is bevonná az egyeztetésekbe, a tapasztalatok megosztásába.
A szerdai ünnepség után ezzel kapcsolatos kérdésünkre Lányi Marietta azt válaszolta, a nyári szünet ideje alatt többször voltak egyeztetések a pedagógusokat képviselő szervezetekkel és csoportokkal, voltak társadalmi egyeztetések is, valamint a héten kezdődtek az Oktatási Hivatal által szervezett országos tanévnyitó konferenciák, ahol fórumok keretében pedagógusok, igazgatók is feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket.
- Ezek a konferenciák leginkább tájékoztató jellegűek, ahol a résztvevők személyesen tőlünk hallhatnak az eddigi változásokról. A fórumokra előre is lehet küldeni kérdéseket, de ott helyben is lehet kérdezni. Tudom, hogy ezeken a rendezvényeken kevéssé tud megjelenni az a személyesség, amire szintén szükség van. Biztos, hogy sokkal többet kell még találkozni. De a minisztérium lényegében a tanév végén kezdett működni, a nyári szünet ideje alatt pedig nem tudtunk minden tantestületet, igazgatót közvetlenül elérni. Mindenkitől elnézést kérek, akik szerint ezt jobban is meg lehetett volna szervezni. Az iskolák mindenképp számíthatnak a minisztériumra, és a minisztérium is számít az iskolákra. Nagyon hiszünk a pedagógusokban - fogalmazott az államtitkár.
A minisztérium augusztus elején egy 14 pontos javaslatcsomagot is közzétett az általános iskolák számára, amelyben egyebek mellett azt ajánlották, az intézmények vizsgálják meg a 35 perces tanórák, hosszabb udvari vagy mozgásos szünetek, kreatív foglalkozások bevezetésének lehetőségét az 1-4. évfolyamokon, valamint a házifeladatok mennyiségi és minőségi korlátait.
Lányi Marietta ezzel kapcsolatban azt mondta, a javaslatcsomagot olyan iskolák ajánlásai alapján állították össze, ahol a felsoroltak már a gyakorlatban is működnek, így vannak tapasztalatok, visszajelzések.
- Azt próbáltuk végiggondolni, melyek azok a szervezeti és módszertani formák, amelyek figyelembe veszik a gyerekek sajátosságait és javítják az iskolai légkört, de nem igényelnek plusz anyagi forrásokat és jogszabálymódosítást, csak egy kis szemléletváltást. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem is lesznek olyan fejlesztések, amelyek pluszforrást igényelnek, vagy hogy a minisztérium nem biztosít forrást a tantestületi képzések támogatására, hiszen komoly paradigmaváltás kezdődött az oktatásban, az iskoláknak, pedagógusoknak ehhez minden segítséget meg szeretne adni a minisztérium - mondta az államtitkár.
Az iskolák szakmai támogatását tűzte ki célul a Klebelsberg Központ is, melynek júliusban kinevezett új elnöke, Sinka Edit a Népszavának úgy nyilatkozott: olyan fejlesztőprogramokban gondolkodnak, amelyek a következő években hatékonyabbá és eredményesebbé tehetik az iskolai mindennapokat. Azzal kapcsolatban, hogy a KK kutató-fejlesztő háttérintézménnyé alakul, az elnök azt mondta: a KK nem kutatóintézet lesz, hanem olyan fejlesztéseket akar elindítani, amelyekben felhasználják azt a kutatási módszertant és tudást, ami már rendelkezésre áll, de az elmúlt tíz évben nem volt lehetőség ezek használatára.
- Lannert Judit miniszter asszonynak az a határozott szándéka, és ebben maximálisan támogatom, hogy ne kezdjünk bele olyan fejlesztésbe, amit nem mérünk, nem követünk nyomon kutatásokkal. Látni kell, egy-egy fejlesztésnek milyen hatásai vannak, azok hol mutatkoznak meg. Bemeneti mérésekre is szükség lesz, hogy lássuk, honnan indultunk, a folyamat végén nehéz bármit is mondani az eredményességről, ha nincs viszonyítási alapunk – fogalmazott Sinka Edit, hangsúlyozva: a teljes oktatási rendszer jelentős átalakulás küszöbén áll.
„Nem lehet minden iskolánk egyforma”
- Az iskoláknak kell igazodniuk a gyerekekhez, a pedagógusok feladata, hogy megismerjék a diákokat és igazodjanak tanítványaik sokszínűségéhez. Erre több különböző módszer is van - erről ugyancsak Lányi Marietta közoktatási államtitkár beszélt csütörtökön a budapesti tanévnyitó szakmai konferencián. Elmondta azt is, már elkezdődött az Óvodai nevelés országos alapprogramjának átdolgozása, folyamatban van a tankönyvpiac megnyitása, a pedagógus továbbképzési rendszer átalakítása. Hangsúlyozta: az iskolák maguk dönthetnek a működési szabályzatról, a pedagógiai programról, az éves munkatervről a saját lehetőségeikhez, céljaikhoz igazodva. Mint fogalmazott: „nem lehet minden iskolánk egyforma”.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, még nem született döntés arról, hogy az önkormányzatok, ha igénylik, visszakaphatják-e az iskolák fenntartói jogát, a pedagógusok teljesítményértékeléséhez pedig egy új koncepciót dolgoznak ki, ami akár a tanév második felében is kipróbálásra kerülhet egy pilot-program keretében.
