Az orosz kormány a hazai piacra irányuló benzinszállítások növekedésére számít – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szombaton az Egységes Oroszország párt kongresszusán. Nyilatkozatában Novak azt állította, hogy több olajfinomító befejezte a javításokat és újraindította a termelést. A hiány fedezésének fő forrásaként ugyanakkor a K2, K3 és K4 fajtájú (az Euro-5 szabványnak nem megfelelő) benzin gyártását, importját nevezte meg. Ezt a kormány augusztus elején engedélyezte, 2027. július 1-jéig.
Alekszandr Novak szerint a külföldön vásárolt üzemanyag mennyisége a hazai piaci helyzettől függően fog változni. Oroszország már megkezdte a kőolajtermékek importját. A miniszterelnök-helyettes a kialakult hiányt a kereslet szezonális növekedése mellett a finomítók nem tervezett javításaival és a termeléscsökkentésekkel magyarázta – művésznevén említve az orosz olajipari-infrastruktúra ellen irányuló, egyre hatékonyabb ukrán dróntámadások következményeit.
Ukrajna tavaszi nagy hatótávolságú dróncsapásaiban, amelyek bevallott célja volt, hogy meggyengítsék az Ukrajna elleni háborúját ötödik éve folytató Putyin-rezsim hadigépezetét, július elejére Oroszország legnagyobb olajfinomítóinak mindegyikét már legalább egyszer csapás érte.
A Financial Times szerint július végére az ország tényleges finomítói kapacitásának már több mint 30%-a üzemen kívül volt.
„Moszkva el fog esni” – Három nap alatt az orosz árnyékflotta 19 hajójára csaptak le Robert Brovdi drónjai az Azovi-tengerenAz Euronews csütörtöki összefoglalója szerint azonban augusztus első felében az ukrán erők további közel egy tucat ilyen létesítmény támadtak, mások mellett egyet Jaroszlavlban, két finomítót Baskíriában, valamint az Uszty-Luga-i kikötő exportinfrastruktúráját.
Az orosz Forbes számításai szerint a megrongálódott finomítók immár a teljes nemzeti finomítói kapacitás 54%-át teszik ki. A napi benzinkibocsátás 75 és 80 ezer tonna közé esett júliusban a szokásos nyári 115-120 ezer tonnás napi kereslethez képest, ami nagyjából 35%-os hiányt okozott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén elismerte a hiányt, de azt mondta, hogy nem kritikus. Szerdán megismételte ezt a kijelentését. – Nincs kritikus következménye az ilyen támadásoknak, nem is volt és nem is lehet. De természetesen kárt okoznak nekünk; ez nyilvánvaló, értjük, látjuk és tudjuk
– fejtegette a politikus.
Fennakadások az importban
Az elnök kijelentésének szögesen ellentmond az, hogy a világ egyik legnagyobb olajexportőrének számító Oroszország a háború folytatásához egyre inkább üzemanyag-importra kényszerül.
A Belaruszból vasúton importált üzemanyag volumene már január és július között is éves szinten a 25-szörösére nőtt, Kazahsztánból, Indiából és Marokkóból pedig tengeri szállítmányok érkeznek Murmanszkba. Utóbbiak egy jelentős része azonban nem jutott el a fogyasztókhoz:
az InfoTEK portál által idézett orosz ipari források szerint nagy mennyiségű indiai és marokkói benzin vesztegel Murmanszkban, mert a szállítók 110-130 ezer rubelt akarnak kapni tonnánként, miközben az orosz állami szabályozó 78 ezer rubel alatti árat ajánl.
Az egyik 42 ezer tonnás indiai benzinszállítmány murmanszki kirakodása augusztus közepén már harmadik hete húzódott az árvita miatt.
A válság második hulláma söpör most végig az országon
Az üzemanyagválság májusban erősödött fel és júliusra szinte Oroszország minden régiójára kiterjedt, válaszul a hatóságok betiltották a benzin és a dízel exportját, csökkentették a minőségi követelményeket, és megkezdték a kőolajtermékek importját. Július végére a helyzet stabilizálódott, és egyes régiókban feloldották vagy jelentősen enyhítették a korlátozásokat.
Ez a megkönnyebbülés azonban nem tartott sokáig – írta a Reuters. Az olajfinomítók elleni újabb ukrán dróntámadások július végén és augusztus elején a korlátozások újabb hullámát indították el.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozA The Insider független orosz hírportál szerint az ellátás helyzetét vizsgáló pénteki ülése után az orosz kormány elismerte, hogy az üzemanyag-ellátás továbbra is nehézkes számos régióban, főként Orenburg, Lipeck, Tver, Krasznodar megyékben, a Bajkálontúli és a Tengermelléki határterületen, valamint a krasznojarszki, az orjoli, a tuvai és a hakaszföldi régiókban. A Szentpétervári Nemzetközi Árutőzsde benzineladásai augusztus eleje óta átlag 20%-kal alacsonyabbak július második feléhez képest.
Augusztus 16-án az orosz benzinkutak 28,1%-án volt csak üzemanyag a GdeBENZ (hol van benzin) szolgáltatás sofőrök jelzései alapján készült statisztikája szerint, amelyet utóbb az Izvesztyija napilap elemzői is ellenőriztek. Egy héttel korábban ez az arány még 41% volt.
A hiány Szibériában és az orosz Távol-Keleten a legsúlyosabb, de az észak-oroszországi Szeverodvinszkben is egyes kutak éjszakára bezárnak, vagy napközben hosszú szünetet tartanak. Újra sorok alakultak ki a moszkvai töltőállomásokon is.
Péntekre teljesen elfogyott a benzin a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsik üdülővárosban és környékén. Reggelre csak a mintegy 60 kilométerre lévő Arhipo-Oszipovka egyik kútjánál maradt 92-es és 95-ös benzin, de estére ott is elfogyott. A sofőrök szerint volt akinek 16 órán át kellett sorban állnia, hogy megtankolhasson.
Tárgyalások helyett totális háború
Június végén, hogy fokozza a háborúban tavasszal szerzett ukrán lépéselőnyt, Volodimir Zelenszkij elnök egy „40 napos befolyásolási műveletet” jelentett be azzal a célkitűzéssel, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse. Az azóta eltelt időszakban újabb ukrán nagy hatótávolságú támadások érték nemcsak az orosz olajfinomítókat és terminálokat, hanem az Azovi-tengeren lévő árnyékflotta tankereit és a Wildberries e-kereskedelmi óriás országszerte mintegy két tucat raktárát.
Az orosz miniszterelnök-helyettesnek az üzemanyaghiány kezeléséről szóló szombati nyilatkozata közvetlenül Ukrajna legutóbbi, orosz olajlétesítmények elleni csapása után hangzott el.
Zelenszkij elnök közlése szerint az ukrán erők előző éjjel támadást intéztek a Novokujbisevszki Olajfinomító, illetve egy logisztikai létesítmény ellen a Szamarai területen, továbbá – most első ízben – a Wildberries legnagyobb hazai riválisa, az Ozon e-kereskedelmi cég orenburgi logisztikai központjára.
Pusztító csapást mértek az oroszok Volodimir Zelenszkij szülővárosára, a francia elnök újabb elfogó rakétákat ígért UkrajnánakKözleményében az elnök azt hangoztatta, hogy Ukrajna „nagy hatótávolságú szankciói” továbbra is korlátozzák Oroszország katonai és gazdasági potenciálját, és „kézzelfoghatóbbá teszik a háborút az agresszor ország számára”.
Az ukrán drón- és rakétatámadások együttvéve több milliárd dolláros kárt okoztak az orosz gazdaságnak, és felmerült egy jelentős pénzügyi sokk kockázata is. A Kyiv Independent szerint azonban legfontosabb hatásuk az, hogy a háború immár közvetlen hatást gyakorol az átlag oroszok életére.
Mindezek azonban, nemhogy csillapították volna a Kreml elszántságát a háború folytatására, az ukrán gazdaság elleni orosz csapások fokozásához vezettek – állapította meg az ukrán hírportál.
Az ukrán kiskereskedelmi és logisztikai raktárak, az Epicentr hipermarkettől kezdve a Szilpo szupermarket-hálózatán át a Nova Postáig és a Wildberries-nek megfelelő Rozetkáig, egyre súlyosabb orosz csapásokat szenvednek el.
A Kreml dühödt reagálásának talán legjelentősebb következménye, hogy az Odessza megyei kikötők és az ott megforduló polgári teherhajók elleni újabb orosz csapáshullám drámaian csökkentette Ukrajna fekete-tengeri hajózását, megfosztva az országot a gabona és más nyersanyagok exportjából származó létfontosságú bevételi forrásától.
A Kyiv Independent mindezek alapján arra figyelmeztet, hogy az ötödik éve tartó orosz-ukrán konfliktus ahelyett, hogy tűzszüneti tárgyalások felé tartana, egyre inkább a két ország életének minden szférára kiterjedő, egymás térdre kényszerítését célzó totális háborúvá fajul.
