Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát már 2007-ben a Zalai Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte „közel húsz esztendeje valamelyik fél mindig küzdeni akar” az egyházak szavazataiért, és bírált minden olyan törekvést, amely az egyház átpolitizálásában látott lehetőséget. Az egyház álláspontja később sem változott alapvetően.
Erdő Péter bíboros több ízben világosan megfogalmazta, hogy az egyház nem válhat pártpolitikai szereplővé. Erre utalt egy 2019-es, a Válasz Online-nak adott interjúban is, amelyben kijelentette: „az egyház maga nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem”. Ugyanakkor a bíboros mindig hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a pártpolitikai szerepvállalás, illetve a közéleti és társadalmi szerep között. A kereszténység társadalmi tanításaiból következhetnek politikailag is releváns állítások, ezek azonban nem jelenthetik egy-egy párt támogatását.
A 2026-os választási kampány felpörgésekor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Székely János püspök is hangsúlyozta, hogy nem szeretne részt venni a kampányban. Mint fogalmazott: – A pap a szószékről nem politizálhat.
A közéleti és a pártpolitikai szerepvállalás közötti határ azonban a gyakorlatban korántsem mindig egyértelmű, ezért az elmúlt években számos alkalommal váltott ki vitát az egyház és politikusok vélt vagy valós összefonódása. Ilyen eset volt például, amikor Erdő Péter bíboros 2023-ban részt vett a Fidesz kötcsei találkozóján. Akkor többen azzal érveltek, hogy különbséget kell tenni aközött, kit támogat az egyház, és milyen kapcsolatot tart fenn az aktuális politikai hatalommal.
Kereszt és feltámadás
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 2026 tavaszán aktívan kampányolt a Fidesz mellett: egy nyilvánosságra került levélben úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor látogatása idején a Püspöki Palotában kap helyet „a csapat főhadiszállása”. Veres András győri megyéspüspök és Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök pedig egy Fidesz-kampányrendezvényen vett részt Győrben. Az esetet a Szemlélek élesen bírálta, arra hivatkozva, hogy ez nehezen egyeztethető össze a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pártpolitikai függetlenségével.
Húsvétra is jutott egy vitatott eset: egy fóti misén a pap prédikációjában Gyurcsány Ferencet Jézus ellenségének nevezte, Orbán Viktort viszont méltatta. A fóti egyházközség később bocsánatot kért a prédikációért, amely álláspontjuk szerint a pap személyes véleményét tükrözte. És számos további példát lehetne említeni.
2018-ban egy helyi katolikus plébános arra biztatta híveit, hogy a fideszes jelöltet támogassák a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. 2024-ben Jánosa Domokos felsővízivárosi plébános a blaszfémia gyanúját is bevállalta, hogy Böröcz László melletti szavazásra buzdítson. A fideszes jelölt közösségi oldalán megosztott videóban ugyanis úgy fogalmazott: ha jó helyre tesszük a keresztet a szavazólapon, abból feltámadás lesz.
Bese Gergő pedig több választási kampányban és azokon kívül is aktív politikai szerepet vállalt. Mivel a 2026-os választást megelőző hónapok egyik legnagyobb politikai botránya éppen az ő nevéhez kötődött, esete azt is megmutatta, milyen károkat okozhat, ha elmosódik az egyházi és a pártpolitikai szerepvállalás közötti határ.
Hankó Balázs imája Bús Balázsért
A fentiek fényében a legutóbbi esetet, vagyis azt, hogy vasárnap ezúttal Bús Balázsért, a Nemzeti Kulturális Alap mintegy 17 milliárd forint közpénzt érintő ügyének egyik érintettjéért tartottak szentmisét, aligha lehet pusztán pártpolitikai megmozdulásnak tekinteni. Arra azonban jól rávilágít, mennyire bizonytalanná válhat a gyakorlatban az a határ, amelyet az egyház a pártpolitikai függetlenség elvével hosszú ideje igyekszik meghúzni.
A CitizenGO konzervatív érdekvédelmi csoport magyarországi aktivistái és a Bús Balázs Baráti Közösség által szervezett esemény célja az volt, hogy a résztvevők szolidaritásukat fejezzék ki az „indokolatlan és aránytalan kényszerintézkedést elszenvedőkkel”, köztük a nyár folyamán hűtlen kezelés gyanúja miatt letartóztatott volt NKA-alelnökkel. Az eseményre a közösségi médiában közzétett felhívás szerint mindenkit vártak, aki „civilként ki mer állni a politikai koncepciós perek vádlottjaiért”.
Szentmisét tartottak az NKA-botrányban letartóztatott Bús Balázsért ÓbudánA Civilek.info információi szerint részt vett rajta Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter is, aki az elmúlt hetekben többször nyilvánosan hangoztatta, hogy az NKA-ügyben zajló nyomozást koncepciós eljárásnak tartja.
A szentmisét az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templomban tartották Bús Balázsért, aki korábban Óbuda polgármestere is volt, ezt követően pedig „imádságos találkozót” rendeztek a templom előtti téren.
Az eseményen a szervező CitizenGO kampányfelelőse, Teleki Béla mellett Osztie Zoltán katolikus plébános mondott beszédet. Utóbbi számára nem ismeretlen az ilyen jellegű szerepvállalás: az elmúlt években több alkalommal tartottak általa celebrált szentmisét Orbán Viktorért. 2013-ban például az akkori miniszterelnök 50. születésnapja alkalmából, 2026-ban, a választások után pedig már „hazánkért, népünkért, vezetőinkért” tartottak misét. Magyar Péter miniszterelnökről ugyanakkor Osztie lapunknak úgy nyilatkozott: a miniszterelnök a „Sátán eszköze”.
Osztie Zoltán: Magyar Péter eladja a hazáját, a Sátán eszközévé váltOsztie Zoltán az Orbán Viktorért tartott szentmisékkel kapcsolatban több alkalommal azzal érvelt, hogy azokat nem ő, hanem „egy közösség” kezdeményezte. Ahogyan most Bús Balázs esetében is közösségi kezdeményezésről volt szó. Az egyház a mindennapi gyakorlatban nem szól bele aktívan abba, hogy ki kezdeményez szentmisét és kiért ajánlják fel azt – elvi álláspontja ugyanakkor világos a pártpolitikai szerepvállalásról.
Horthy Miklósért is mondattak volna misét
A nyilvánosan elérhető információk alapján az elmúlt években egy alkalommal magának az egyházi vezetésnek kellett közbelépnie. 2018-ban Horthy Miklós emlékére szerveztek volna misét a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, többek között Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az Országgyűlés akkori alelnöke részvételével. A misét szintén Osztie Zoltán celebrálta volna, ám végül Erdő Péter bíboros közbelépése nyomán nem tartották meg – ahogyan erről Osztie akkor lapunknak nyilatkozott.
Az indoklás szerint a körülmények váltak túlságosan problémássá: a misét január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján rendezték volna meg.
Az eset mindenesetre azt mutatja, hogy az egyházi vezetésnek van lehetősége közbelépni, ha egy szentmise körülményeit összeegyeztethetetlennek ítéli az egyház szerepével.
A kérdés így nem az, hogy lehet-e szentmisét tartani egy politikusért. A gyakorlat szerint lehet. Sokkal inkább az, hol húzódik a határ a valakiért mondott ima és a politikai állásfoglalás között – és ugyanott húzódik-e ez a határ Orbán Viktor, Bús Balázs és Magyar Péter esetében.
Erdő Péter állította le a Horthy-misét