Sosem titkolta politikai szimpátiáját, Orbán Viktor születésnapján minden évben hálaadó szentmisét tart. Hogyan viselte a Tisza kétharmados győzelmét?
Többször elmondtam már, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök úrért tartott szentmisét egy közösség, egy baráti társaság kérte. Szívesen vállaltam, hogy közreműködő leszek, de nem én voltam a kezdeményező. Egy hozzám közel álló hívő pedig Magyar Péterért kért szentmisét, és ez nem cinikus szlogen a részemről. Komolyan vesszük, hogy imádkozunk az egyházi és világi elöljáróinkért. De nem akarom megkerülni a kérdést: nyilván drámai módon hatott rám is a választás eredménye, és mindenkire, aki keresztény. Nem erre számítottunk. Nyilvánvaló, hogy előzetesen félreinformálás történt, a mi oldalunkon is rosszul diagnosztizálták a helyzetet. A másik az, hogy számunkra, akik tájékozódunk, nem volt kétséges, mi következik. Lépésről lépésre megvalósul az a forgatókönyv, ami már a választás előtt előrevetítette az árnyékát.
Milyen forgatókönyv?
A Tusk-féle lengyel forgatókönyv, egy az egyben. Pont a média az egyik példa, önnek ezt tudnia kell. A Tusk-féle hatalomátvétel után a közmédia kipucolása volt az első, méghozzá karhatalommal, erőszakkal. Nálunk olyan személyeket is egyik óráról a másikra utcára tettek, akik nem politizáltak, hanem kulturális műsorokat készítettek.
Új hírszolgáltatási alapelveket bocsátott ki az MTVA, fokozatosan indul újra a műsor az M1-en és a többi platformon isÖn szerint a közmédia eddig betöltötte küldetését? Megfelelt az elfogulatlan, objektív tájékoztatás kritériumainak?
Ez egy további kérdés, ami külön elemzést igényel. És az is egy további kérdés, hogy ezt követően be fogja-e tölteni a küldetését. Eddig jobban betöltötte, mint az a közmédia fogja, ami most látszik kibontakozni. A köztársasági elnök és más közjogi méltóságok eltávolítása is a demokrácia, a jogállamiság teljes lábbal tiprását jelenti. Ezért mondom, hogy ugyanazt a forgatókönyvet látjuk, ami Lengyelországban lezajlott. Hova is vezetett Magyar Péter első hivatalos útja? Lengyelországba. Nem érdekes? Hagyjuk a politikai szempontokat, nézzük csak Sulyok Tamás köztársasági elnök úr személyes megalázását. Ha beszélgetés közben látványosan hátat fordítanék önnek, mit szólna hozzá? Az emberi méltóság lábbal tiprása történik, ez ellen fel kell emelni a szavunkat. Nem beszélve a gyűlöletkeltésről, arról a gyűlölködő stílusról, ami uralkodóvá vált a parlamentben.
A Fidesz-kormány idején nem volt gyűlöletkeltés? Nem érezte úgy, hogy a Fidesz visszaél a hatalmával?
Kétségkívül a Fidesz idején is voltak ilyen események, voltak visszaélések, voltak olyan gazdasági szereplők, akiknek a számonkérése elmaradt. Nem azt akarom állítani, hogy nem voltak hibák.
Úgy tűnik, Orbán Viktor szerint Magyarország náci vagy bolsevik diktatúra is lehetne, Magyar Péternek itt elég nehéz dolga leszCsak azért kérdeztem, mert nem rémlik, hogy az elmúlt tizenhat évben nyilvános rendezvényen felszólalt volna az ön által is nemkívánatosnak minősített jelenségek ellen, mint azt nemrég a „Stop önkény!” elnevezésű fideszes demonstráción tette a Sándor-palotánál.
Pedig az Idők jelei címen kiadott vitaanyagunkban már 2016-ban egyértelmű visszajelzéseket küldtünk az akkori kormány számára. Ez a vitaanyag, amivel kapcsolatban nyilatkoztam is, nyilvánosan elérhető. Nem tagadjuk azt, hogy sokféle visszaélés történt, de az alapvető irányok rendben voltak. Három szinten értékelem a történéseket. Egyrészt van egy olyan szint, ahol az emberek nem tájékozódnak, érzelemből vagy önérdekből ítélnek. Nincsenek logikus érvek, nincs erkölcsi mérce. Sok mindent ezzel nem lehet kezdeni. A második szint az, ahol az említett visszaélések megvalósultak. Ki gondolhatná azt, hogy egy közösségben – legyen az bármilyen: politikai, gazdasági, vallási – nincsenek hibák? És van a harmadik szint, az a három alapvető identitáspillér, ami miatt én szövetségesként, tehát nem Fidesz-támogatóként és nem propagandistaként, hanem szövetségesként tekintettem az előző kormányra. Ez a három pillér az Isten, haza, család. Ebben a vonatkozásban csak az Orbán-kormány volt a helyén. Látjuk, mi a viszonya Magyar Péternek az erkölcshöz: konszenzuális szexuális kapcsolatban él, nem a házasság és a család szentségét védi. Gyűlöletet kelt, eladja a hazáját. Hiszen az is világos, hogy a háttérben nyugati érdekek, pénzügyi és hatalmi körök állnak.
Tüntetett a Fidesz a Sándor-palota előtt, zúgott a „Mocskos Tisza!”, Magyar Péter lemondását követeltékA Fidesz rendkívül szoros kapcsolata a putyini Oroszországgal nem zavarta?
Természetes dolog, hogy Közép-Európában két lábon kell állnunk, Nyugat és Kelet felé is. Az, hogy a saját nemzeti érdekeink miatt Oroszországgal is kapcsolatban kell lennünk, a gazdasági helyzet indokolja.
Csakhogy Orbán Viktor közben ellenségként kezelte az Európai Uniót. Idézem a februári évértékelőjét: „Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy akik a szabadságot szeretik, azoknak nem a Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk”, Brüsszel „közvetlen veszélyforrás”.
Egyébként ez így van, Brüsszel ellenséges viszonyba került saját magával. Gyümölcséről ismerszik meg a fa. Nyugat-Európa sorsa jól szemlélteti, hogy ki az, aki a saját maga ellensége. A brüsszeli bürokraták szintén a háttérhatalom emberei, tevékenységük gyümölcse a dekadenssé vált nyugati kultúra. Kénytelenek vagyunk Oroszország felé tájékozódni, nézzük csak meg a történelmünket. Muszáj valamilyen együttműködést kialakítanunk.
Az Európai Bizottsághoz rohant segítségért az a Fidesz, amelyik nemrég még gyűlöletplakátokon uszított az Európai Bizottság ellenA Sándor-palotánál rendezett demonstráción azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy a „fasiszta és a kommunista terror módszereit” alkalmazza. Tiltakozott az úgynevezett genderideológia és a Budapest Pride-felvonulás ellen is. Mennyiben volt más ez a beszéd, mintha egy fideszes politikus mondta volna?
A gender, a jogállam lábbal tiprása, az emberi személy méltóságának meggyalázása alapvetően nem erkölcsi kérdés? De igen. Liberális maszatolás, hogy összemossák a pártpolitikát és a közélet ügyeiben való ítéletalkotást. Visszautasítom újra és újra, hogy pártpolitika lenne, ha megnyilatkozom közéleti ügyekben. Persze, mindennek vannak politikai következményei, de ez már nem az én dolgom. A politikusok dolga, hogy az erkölcsi alapelveket politikai akcióvá formálják. Az viszont már a mi kötelességünk is, hogy ennek az eredményét számonkérjük a politikusokon.
Határt húzott a katolikus egyház, Osztie Zoltán már nem beszélhet a magyar püspökök nevébenNem tudom, „liberális maszatolásnak” lehet-e nevezni, de Süllei László, az esztergom–budapesti főegyházmegye általános érseki helynöke gyakorlatilag elhatárolódott öntől. A főegyházmegye papjainak címzett levelében azt írta, hogy a szóban forgó politikai rendezvényen ön nem a főegyházmegye megbízásából és engedélyével szólalt fel, egyúttal rögzítette: „küldetésünk nem politikai szerepvállalás”. Úgy tűnik, az ön szereplését Süllei László is pártpolitikai megnyilvánulásként értelmezte.
Sajnos, a közmegegyezésbe átment az a csúsztatás, amit az imént elemeztem. Van olyan ügy, amivel kapcsolatban Jézusnak, a bibliai kinyilatkoztatásnak ne lenne mondanivalója? Nincs. Következésképpen mindenben, ami érinti az egyéni és a közösségi életünket, meg fogok nyilatkozni. Az egyház és a prédikáló pap köteles képviselni az evangéliumból fakadó következtetéseket.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye engedélye nélkül szólalt fel a fideszes tüntetésen Osztie ZoltánAkár egy pártpolitikai gyűlésen is?
Ha erre kérnek fel, akkor igen. Attól még, hogy egy párt szervezte, ez a rendezvény a terror ellen tiltakozó esemény volt. Nem azért szólaltam fel, mert fideszes gyűlés volt, hanem azért, mert itt kaptam lehetőséget. Most a Népszavában kapok lehetőséget. Ha majd megjelenik ez az interjú, akkor ugyanúgy előkerülhet vádként, hogy paktálok a Népszavával. Nem erről van szó. A Népszavától kaptam lehetőséget, hogy kifejtsem a véleményemet.
Elárulja, kitől jött a felkérés, hogy beszédet mondjon a Sándor-palotánál?
A KDNP-től. Nem titkolom: személy szerint Semjén Zsolt hívott, ő kérte, hogy szólaljak fel.
Süllei Lászlóval beszélt a demonstráció óta?
Igen, beszéltem. Nyilván nem értünk egyet ebben a kérdésben, ez teljesen világos. A kiengesztelődött viszony fontosságát azonban hangsúlyozta Süllei László, ami bizonyára a mögötte lévő érsekségnek is az álláspontja. Nincs harag közöttük.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője modern Antikrisztusnak, a Sátán szolgájának minősítette Magyar Pétert. Ennélfogva azt is közölte, hogy minden tiszás a Sátánt szolgálja. Ön is így gondolja?
A Sátán létezik, és valóban vannak olyan személyek, akik – ahogyan az egyház hite vallja – a Sátán alkalmas eszközeivé válnak. Ilyen értelemben egyetértek azzal, ha valaki úgy gondolja, hogy Magyar Péter a Sátán eszköze.
Bencsik András szerint minden Tisza-szavazó a Sátánt szolgáljaKorábban hallani lehetett olyan felvetésről, hogy a Fidesznek egyebek között a katolikus közösségekre építve kellene újjászerveznie önmagát. Van bármifajta alapja ennek a híresztelésnek?
Amennyiben a patrióta értékrend szerint kell formálnunk a jövőt – szemben azzal a terrorral, aminek a kibontakozását látjuk –, annyiban igen, van alapja. Hiszen a közösségek fönntartása és mozgatása, a közösségi élet támogatása jelentős részben a katolikus egyháznak is feladata. Helyben éppen ezek a közösségek tudják, hogy mire van szükségük az embereknek a jobb élet érdekében. Ebben az irányban tevékenykedni, együttműködni szintén feladata a katolikus egyháznak. Ismételten mondom: nem pártpolitikára gondolok.
Ha a Fidesz újjászervezéséről van szó, akkor nehéz másra gondolni, mint pártpolitikára.
Minden politikának kell legyen elvi háttere. Az a politika, amelyiknek nincs szilárd elvi alapja, vagy amelyik mögött nincs erkölcsi vízió és a haza jobbítását szándékozó törekvés, csak ideig-óráig maradhat fenn. Ideológiai történelmi pártként pont a KDNP a jó példa az ellenkezőjére. Igen, szükséges katolikus körökben ezekről a kérdésekről gondolkodni és a megújulást szolgálni.
Orbán Viktor zárt körben már a politikai pályafutásának végéről beszél, a Fideszben névváltoztatáson is gondolkodnakNévjegy
Osztie Zoltán 1958-ban született Budapesten. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, tanulmányait a Központi Papnevelő Intézetben folytatta. Esztergomban szentelték pappá. Több vidéki településen teljesített szolgálatot, majd a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa lett. Elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ), 2016-ban a Fidesz pártalapítványától Polgári Magyarországért díjat kapott.

